Jelenlét

Uram, most, hogy eljöttem hozzád,
töltsd be szívemet és egész lényemet
jelenléted csodájával.

Szabadság

Ki kell rekesztenem a zajt,
fölé kell emelkednem a lármának, amely megakaszt,
elválaszt, elszigetel.
Istenre kell figyelnem megint, csendben, nyugalomban.

Tudatosítás

Életem mely területein érzek reményt, biztatást, növekedést? Visszanézve az elmúlt hónapokra, észrevehetem, milyen tevékenység vagy alkalom hozott bő termést. Ha látok ilyen területet, elhatározom, hogy a jövőben több időt szánok rá, nagyobb figyelmet szentelek neki.

Isten Igéje

¹Mert hasonló a mennyek országa a házigazdához, aki korán reggel kiment munkásokat fogadni a szőlőjébe. ²Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. ³Amikor a harmadik óra körül is kiment, látott másokat ott ácsorogni tétlenül a piactéren. ⁴Azt mondta nekik: ‘Menjetek ki ti is a szőlőbe, és ami jár, megadom majd nektek.’ Azok elmentek. ⁵Azután a hatodik és a kilencedik óra körül ismét kiment és ugyanígy tett. ⁶Mikor a tizenegyedik óra körül kiment és megint talált ott ácsorgókat, azt mondta nekik: »Miért álltok itt egész nap tétlenül?« ⁷Azt felelték neki: »Mert senki sem fogadott fel minket.« Erre azt mondta nekik: »Menjetek ki ti is a szőlőbe.« ⁸Amikor beesteledett, a szőlő ura így szólt intézőjéhez: »Hívd a munkásokat, és add ki a bérüket, kezdve az utolsóktól az elsőkig.«’ ⁹Jöttek azok, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és kaptak egy-egy dénárt. ¹⁰Mikor az elsők sorra kerültek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. ¹¹Amikor megkapták, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: ¹²»Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és egyformán kezelted őket velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét.« ¹³Ő azonban így válaszolt az egyiküknek: »Barátom! Nem vagyok hozzád igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? ¹⁴Fogd, ami a tiéd, és menj! Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. ¹⁵Vagy nem szabad azt tennem az enyémmel, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok?’ ^{, 16}Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók.«^,

Gondolatok a mai evangéliumhoz

Istenünk nagylelkűsége végtelen. Mindent, amink van, beleértve az életünket is, tőle kaptuk ajándékba. Elég, ha csak körülnézünk szépséges világunk hihetetlen változatosságán, vagy a szupermarketek polcain sorakozó különböző gyümölcsökön. Istené minden, ami létezik. Ebben a szakaszban azt mondja: „azt adom, ami az enyém”. A Szerelmesnek örömöt okoz, ha adhat kedvesének. Legyünk nagylelkűek, mint ahogy nagylelkű a mi Mennyei Atyánk.

Talán szívesen imádkozol nagylelkűségért Isten szolgálatában a Szent Ignácnak tulajdonított imával: „Istennek Igéje, én Uram, taníts meg arra, hogy nagylelkű legyek, hogy úgy szolgáljalak, mint megérdemled; adjak számolgatás nélkül, harcoljak, nem törődve a sebekkel, dolgozzak, nem keresve a pihenést, teljesen megfeledkezzem magamról, nem várva más jutalmat, mint hogy tudom: akaratodat teljesítem.”

Imabeszélgetés

Szentlelked vezessen
a másokkal való viselkedésemben.
Add, hogy a beszéd ajándékát kedvesen használjam.

Befejezés

Telve Isten szerető jelenlétével,
kérem Őt, hogy áldja meg és irányítsa lépteimet,
ahogy elindulok teljesíteni akaratát mindennapi életemben.

Ámen