kedd, február 3 •Saint Blaise
Jelenlét
Isten velem van, sőt,
Isten bennem van, életet ad nekem.
Elgondolkodom Isten életadó jelenlétén
testemben, elmémben, szívemben,
egész életemben.
Szabadság
Megpróbálom elengedni gondjaimat, aggodalmaimat,
melyek most nyomasztanak.
Teljesen átadom őket Istennek
– legalább azalatt, amíg imádkozom.
Tudatosítás
Tudatosítom magamban jelenlétedet, Uram,
így nézek vissza az elmúlt időszakra.
Amikor átgondolom, milyen voltam, mit tettem,
őszinte akarok lenni magamhoz,
mert tudom, hogy te az igaz szívet szereted,
és elfogadsz olyannak, amilyen vagyok.
Isten Igéje
Mk 5,21-4321Amikor Jézus ismét áthajózott a túlsó partra, nagy tömeg gyűlt oda köré, ahol ő a tó partján volt. 22Ekkor odajött hozzá egy zsinagóga-elöljáró, akit Jairusnak hívtak. Amikor meglátta őt, a lábaihoz borult, 23és így esedezett hozzá: „A kislányom halálán van, jöjj, tedd rá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!” 24El is ment vele.
Nagy tömeg követte és szorongatta.
25Egy asszony pedig, aki tizenkét esztendő óta vérfolyásos volt, 26és sokat szenvedett a számtalan orvostól, elköltötte mindenét, de semmi hasznát nem látta, hanem még rosszabbul lett, 27amint Jézusról hallott, hátulról odament a tömegben és megérintette a ruháját. 28Azt gondolta: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” 29Valóban mindjárt megszűnt a vérfolyása, és érezte testében, hogy meggyógyult betegségéből. 30De Jézus, aki azonnal észrevette, hogy erő ment ki belőle, megfordult a tömegben, és megkérdezte: „Ki érintette meg a ruhámat?” 31Tanítványai azt felelték neki: „Látod, hogy mennyire szorongat téged a tömeg, és mégis kérdezed, ki érintett engem?” 32Erre körültekintett, hogy lássa, ki volt az.
33Az asszony pedig, aki tudta, hogy mi történt vele, félve és remegve előjött, leborult előtte, és őszintén elmondott neki mindent.
34Ő pedig ezt mondta neki: „Leányom! A hited meggyógyított téged. Menj békével, és légy mentes a bajodtól.”
35Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga-elöljárótól, és közölték: „A lányod már meghalt. Minek fárasztanád tovább a Mestert?” 36Jézus meghallotta, hogy mit mondtak, és így szólt a zsinagóga-elöljáróhoz: „Ne félj, csak higgy!” 37Nem engedte meg, hogy más vele menjen, csak Péter, Jakab és János, Jakab testvére.
38Odaérkeztek a zsinagóga-elöljáró házához, ahol látta a tolongást, s a hevesen sírókat és jajgatókat.
39Bement, és azt mondta nekik: „Miért zajongtok és sírtok? Nem halt meg a gyermek, csak alszik.” 40De azok kinevették.
Ekkor kiküldte onnan mindnyájukat, maga mellé vette a gyermek apját, anyját és a vele lévőket, és bement oda, ahol a gyermek feküdt.
41Megfogta a gyermek kezét, és azt mondta neki: „Talíta, kúmi!” – ami azt jelenti: „Kislány, mondom neked, kelj fel!” 42A kislány azonnal fölkelt és járkálni kezdett. Tizenkét esztendős volt.
Mindenki nagyon csodálkozott. 43Ő pedig szigorúan megparancsolta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; majd szólt nekik, hogy adjanak a lánynak enni.
Gondolatok a mai evangéliumhoz
Maradj ma Jairus vagy a vérfolyásos asszony mellett. Mindketten óriási hitről tesznek tanúságot, amikor Jézushoz fordulnak, és elé tárják gondjukat. Hitüknek, hogy Jézus segíthet rajtuk, nyilvánvalóan nagy hatása van. Próbáljunk meg valamit átvenni az ő bizalmukból, amikor a saját kéréseinket terjesztjük az Úr elé.
Imabeszélgetés
Az egymással való kommunikációhoz nincs mindig szükség szavakra.
El tudom képzelni, hogy csak nyugodtan üldögélek Jézussal?
Én csendben ránézek, ő meg énrám.
Hogy érzem magam?
Befejezés
Megköszönöm Istennek az együtt töltött perceket és a megvilágosító gondolatokat, amiket esetleg a szöveggel kapcsolatban kaptam.
Ámen
Copyright © 1999-2026 Sacred Space. All rights reserved.
A Megszentelt tér az Irish Jesuits szolgálata..