Jelenlét

Ahogy elkezdem ezt az imát, tudom, Isten itt van. Körülöttem, az érzéseimben, a gondolataimban, mélyen a bensőmben. Egy pillanatra megállok, hogy átéljem Isten életadó jelenlétét.

Szabadság

Leginkább az akadályoz meg a szabadság elérésében,
hogy elvárásaim vannak magammal szemben,
és rettegve gondolok arra, milyennek kellene lennem.
Megszokott, automatikus reakcióim megkötöznek,
akadályoznak abban, hogy a növekedés új útjait fedezzem fel.
Azt kérem, azért imádkozom, hogy érezzem meg a belső szabadságot,
s ragadjam meg az új kihívásokat és lehetőségeket, melyek felé Isten irányítani akar.

Tudatosítás

Uram, add, hogy mindig vágyakozzam arra,
hogy jelenlétedben időzzek.
Sose felejtsem el jóságodat irántam.
Vezess, hogy áldásaidat másokkal is megosszam.

Isten Igéje

³¹Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan, akkor leül majd dicsőséges trónjára. ³²Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. ³³A juhokat a jobbjára állítja, a kecskéket pedig a baljára. ³⁴Akkor a király így szól a jobbja felől állóknak: »Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta. ³⁵Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok, ³⁶mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.« ³⁷Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: »Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy tápláltunk volna, vagy szomjazni, hogy inni adtunk volna neked? ³⁸Mikor láttunk mint idegent, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelenül, hogy felöltöztettünk volna téged? ³⁹Mikor láttunk betegen vagy fogságban, hogy meglátogattunk volna?« ⁴⁰A király így válaszol majd nekik: »Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt legkisebb testvéreim közül egynek is, nekem tettétek.« ⁴¹Ezután a balján levőknek ezt mondja majd: »Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült. ⁴²Mert éheztem és nem adtatok enni, szomjaztam és nem adtatok inni, ⁴³idegen voltam és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem öltöztettetek föl, beteg voltam és fogságban sínylődtem, és nem látogattatok meg engem.« ⁴⁴Erre azok is megkérdezik: »Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, mint idegent vagy mezítelent, betegen vagy fogságban, és nem szolgáltunk neked?« ⁴⁵Akkor ő így felel majd nekik: »Bizony, mondom nektek: amikor nem tettétek meg ezt egynek e legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.« ⁴⁶És ezek majd az örök gyötrelemre mennek, az igazak pedig az örök életre.”

Gondolatok a mai evangéliumhoz

Legtöbbünk számára a végítélet meglehetősen komor elmélkedési téma. Itt azt halljuk Jézustól, hogy amikor valakivel jót teszünk, azt neki tesszük, és fordítva, amikor ridegen bánunk a körülöttünk élő emberekkel, ugyanúgy viselkedünk vele is. Jézus a szegények oldalán áll, és egyértelművé teszi, hogy nekünk is ezt kell tennünk.

Imabeszélgetés

Uram, segíts lecsendesednem, megnyugodnom annyira, hogy meghalljam szelíd, halk hangodat. Segíts, hogy bízni tudjak abban, amit hallok. Igéd vigaszt, kiengesztelődést, bátorítást nyújt. Minden mást elengedek.

Befejezés

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben,
most és mindenkor
és mindörökkön örökké. Ámen.

Ámen