Szenteste

Kezdő ima

Ahogy jelenlétedbe lépek, hangold szívemet bölcsességed suttogására, lelked sugallataira és békéd csendjére.

Szentírási szakasz

Lk 1,67-79

Apja pedig, Zakariás, betelt Szentlélekkel és így jövendölt:
„Áldott az Úr, Izrael Istene,
mert meglátogatta és megváltotta az ő népét.
Erős szabadítót támasztott nekünk,
az ő szolgájának, Dávidnak házából,
amint megmondta szentjeinek ajkával, ősidőktől fogva prófétái által.
megszabadít minket ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket,
atyáinkkal irgalmat gyakorol,
megemlékezik szent szövetségéről,
az esküről, melyet Ábrahám atyánknak esküdött,
hogy megadja nekünk, hogy megszabadulva ellenségeink kezéből,
félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és igazságban
az Ő színe előtt életünknek minden napján.
Téged pedig, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni,
mert az Úr színe előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait,
és hogy megadd az üdvösség ismeretét népének
bűneik bocsánatára.
Istenünk mélységes irgalmából,
amellyel meglátogatott minket a magasságban felkelő,
hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek,
s hogy lépteinket a békesség útjára igazítsa.”

Elmélkedés

Zakariásból imádság tör fel fia születésére válaszul. A Messiást a felkelő napként ünnepli, aki fényével meglátogat minket, Isten irgalmas szívének tükreként. Megjövendöli az Úr eljövetelét, aki fényt hoz a sötétségben élőknek, és lépteik előtt megvilágítja a béke útját. Jézus, az Úr gyermekeként jött közénk. Tavaly karácsonykor Kairóban voltam. Két és fél éves unokámmal séta közben elhaladtunk egy nagyon rossz állapotban a földön fekvő férfi mellett. A kislány rám nézett, és megkérdezte: „Miért fekszik ott?” Azt válaszoltam: „Mert beteg.” „Miért van az utcán?” „Mert nincs otthona.” „Miért? Miért? Miért?” Nem tudtam több választ adni. Másnap a férfi már nem volt ott, de egy folt jelezte a járdán, hogy hol feküdt (Kairóban nem esik eső). A halál megváltás lett volna ennek a férfinak. Az ő látványa és unokám kérdései arra késztettek, hogy elgondolkodjam azon, mit tehetek azért, hogy a gyermekek szemének világosságát vigyem a világba („hogy fény legyen azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek,…”). Szülőként és gondviselőként a mi feladatunk, hogy ápoljuk ezt a belső fényt, és úgy támogassuk és bátorítsuk gyermekünket, hogy fénye ragyogni tudjon. Karácsony Jézus ünnepe, az élet világosságáé, és ha időt töltünk Istennel, megtelhetünk az ő fényével. Figyelni tudunk azokra, akik a halál árnyékában élnek, és bárhol legyünk, a jóság fényét áraszthatjuk az emberek között.

Az elmélkedést kísérő ima

Tölts el, Uram, szereteted fényével ezen a karácsonyon.
Egy gyermek tekintetének csodája indítson mindig együttérzésre.
Segíts, hogy elvigyem fényedet a világba – azokhoz, akik szenvednek, akik reményre vágynak – és sugározzam mindig jelenléted melegét.

Záró ima

Krisztus velem,
Krisztus előttem,
Krisztus mögöttem,
Krisztus bennem,
Krisztus alattam,
Krisztus fölöttem,
Krisztus a jobbomon,
Krisztus baloldalamon,
Krisztus, amikor lefekszem,
Krisztus, amikor leülök,
Krisztus, amikor felkelek,
Krisztus mindenki szívében, aki gondol rám,
Krisztus mindenki szájában, aki rólam beszél,
Krisztus minden szemben, mely lát engem,
Krisztus minden fülben, amely hall engem.

Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által!
Ámen.
Szent Patrik mellvértje

Kérünk, ha teheted, töltsd ki az Advent 2025 lelkigyakorlat rövid kérdőívét, hogy segíts nekünk a jövőbeli lelkigyakorlatok fejlesztésében.