Advent 1. hete péntek
Kezdő ima
Elhelyezkedem, hagyom, hogy testem ellazuljon. Figyelem a légzésemet. Ahogy ki- és belélegzem, közelebb vonódom Isten szerető jelenlétéhez.
Szentírási szakasz
Mt 9,27-31
Amikor Jézus továbbment onnan, két vak követte őt és így kiáltozott: „Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!” Amint hazaérkezett, odamentek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?” Azok ezt válaszolták neki: „Igen, Uram!” Erre ő megérintette a szemüket és így szólt: „Legyen nektek hitetek szerint.” Ekkor megnyílt a szemük. Jézus pedig komolyan rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, senki meg ne tudja!” De ők, mihelyt kimentek, szétvitték a hírét azon az egész vidéken.
Elmélkedés
Sötétben nehéz tisztán látni, idő kell, hogy a szem alkalmazkodjon. Igyekszem nem feketén-fehéren látni a dolgokat, inkább sok-sok szürke árnyalatban. Ember lévén, nem vagyok tökéletes. Perspektívám behatárolt, és néha másként látom a dolgokat, mint a többiek. Mikor felismerem, hogy ítélkezem emberek fölött, nem olyannak látom őket, amilyenek valójában, mindig kérem Istent: „könyörülj rajtam!” Tudom, hogy talán nem mindig látok tisztán, ezért nem láthatom a teljes képet. Sokgyermekes anyaként gyakran kerültem olyan helyzetbe, amire nem igazán vágytam. Mélyre kellett ásnom, hogy lelki szemem megvilágosodjék. „Világosítsa meg lelki szemeteket, hogy felismerjétek, milyen reményre hívott meg titeket, milyen gazdag az ő dicsőséges öröksége a szentek számára, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön” (Ef 1,18-19).
Az elmélkedést kísérő ima
Nyisd meg, Uram, lelki szemeimet, hogy úgy lássak, ahogy te.
Mikor elhomályosul a látásom, add gyengéden fényedet.
Segíts, hogy irgalmasan, és ne ítélkezve nézzek.
Adj bölcsességet, hogy felismerjem útjaidat, és tisztán lássam a reményt, melyre elhívtál.
Záró ima
„Éljetek hitben és reménységben, még ha sötétségben is, mert ebben a sötétségben Isten megvédi a lelket. Vessétek gondjaitokat Istenre, mert az övéi vagytok, és Ő nem feledkezik meg rólatok. Ne gondoljátok, hogy Ő magatokra hagy benneteket, mert ezzel megsértenétek.”
– Keresztes Szent János