Kezdő ima

Hogy érzed most magad? Nehéz a lelked, vagy könnyű a szíved? Fogadd el szelíden mostani állapotodat, ahogy Isten jelenlétébe érkezel, aki szeretettel fogad téged.

Szentírási szakasz

Lk 1,26-38

A hatodik hónapban Isten elküldte Gábor angyalt Galilea egyik városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A férfi neve József volt, Dávid házából, a szűz neve pedig Mária. Bement hozzá az angyal, és így szólt: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.” Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni őt. Nagy lesz ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és országának nem lesz vége.” Mária erre így szólt az angyalhoz: „Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?” Az angyal ezt felelte neki: „A Szentlélek száll rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz téged; s ezért a Szentet, aki tőled születik, Isten Fiának fogják hívni. Íme, Erzsébet, a te rokonod is fiút fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van – ő, akit magtalannak hívtak -, mert Istennek semmi sem lehetetlen.” Mária erre így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.” És eltávozott tőle az angyal.

Elmélkedés

Az angyal üdvözlő szavai – „kegyelembe fogadott” – jelzik Mária egyedi és különleges kapcsolatát Istennel: ő a kiválasztott, aki világra hozhatja Jézust. Máriához hasonlóan mi is dédelgethetjük szívünkben ezt az üdvözlést, mintha személyesen nekünk szólna. Merjük hinni, hogy mi is kegyelembe fogadottak vagyunk, és Jézust kell hordoznunk a világban. Tükrözhetjük Isten szeretetét azzal, ahogy másokkal bánunk, hogy érezzék a befogadást, szeretetet, törődést. Mária hűséges kapcsolata Istennel segít elgondolkodnunk Isten misztériumán, aki ilyen közelségre vágyik velünk. Látjuk, hogy Mária zavarba jött, gondolkodóba esett, de bizalma Isten iránt kimondatta vele az igent még úgy is, hogy nem egészen fogta fel, mi várja. Kitartott, lépésről lépésre hagyta, hogy Isten műve megnyilvánuljon. Ha Isten közelében maradunk, és bízunk állhatatos szeretetében, Máriához hasonlóan mi is megkapjuk a kegyelmet, hogy szembenézzünk az élethelyzetekkel, amikben találjuk magunkat. Igenünk Isten kérésére nem mindig könnyű, főleg, ha gondok-bajok jönnek, és el kell fogadnunk keresztünket – legyen az veszteség, betegség, öregedés. Bármilyen megpróbáltatás ér, Isten azt kéri, fogjuk meg a kezét, és bízzunk abban, hogy ő átvezet minket a sötét és derűs időszakokon egyaránt. Krisztushoz válhatunk hasonlóvá, ha hagyjuk, hogy „a meglepetések Istene” a maga mintájára alakítson. Máriával imádkozva el tudjuk érni a változást, ha mi is lépésről lépésre haladunk előre.

Az elmélkedést kísérő ima

Taníts, Uram, hogy Máriához hasonlóan én is bízzam tervedben, akkor is, ha nem látom az előttem húzódó utat.
Segíts, hogy lépésről lépésre haladjak, hittel a kezedet fogva.
Maradjon szívem nyitott meglepetéseidre, és add, hogy csendes igenem hozza a te fényedet a világba.

Záró ima

,,Semmitől ne félj,
semmi meg ne rettentsen.
Minden elmúlik.
Egyedül Isten marad ugyanaz.
A türelem mindent elér.
Ha Isten a tiéd,
semmid nem hiányzik:
Isten egyedül elég!”

– Avilai Szt. Teréz