Advent 2. vasárnapja
Kezdő ima
A légzésemre irányítom figyelmemet. Ahogy ki- és belélegzem, vonódjam be jelenlétedbe, mely békességgel tölt el. Beszívom és kieresztem a levegőt, s közben hálát adok az életadó leheletért.
Szentírási szakasz
Mt 3,1-12
Azokban a napokban megjelent Keresztelő János, és hirdette Júdea pusztájában: „Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa.” Ő az, akiről Izajás próféta beszél:
„A pusztában kiáltónak hangja:
»Készítsétek az Úr útját,tegyétek egyenessé ösvényeit.«”
Jánosnak teveszőrből volt az öltözete és bőröv a csípője körül, az étele pedig sáska volt és vadméz. Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán egész környéke. Megvallották bűneiket, ő pedig megkeresztelte őket a Jordán folyóban.
Amikor pedig látta, hogy a farizeusok és a szaddúceusok közül is sokan jönnek, hogy felvegyék a keresztségét, ezt mondta nekik: „Viperák fajzata! Ki tanított titeket arra, hogy meneküljetek a közelgő harag elől? Teremjétek hát a megtérés méltó gyümölcsét! Ne gondoljátok, hogy azt mondhatjátok magatokban: »Ábrahám a mi atyánk.« Mert mondom nektek, hogy ezekből a kövekből is képes az Isten gyermekeket támasztani Ábrahámnak. A fejsze már a fák gyökerén van. Minden fát ugyanis, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzre vetnek.
Én vízzel keresztellek titeket a megtérésre, de aki utánam jön, erősebb nálam: a saruit sem vagyok méltó hordozni. Ő Szentlélekkel és tűzzel keresztel majd meg titeket. Szórólapátja már a kezében van, és megtisztítja szérűjét: összegyűjti búzáját a magtárba, a pelyvát pedig olthatatlan tűzzel elégeti.”
Elmélkedés
Ahogy haladunk zarándokutunkon Keresztelő Jánossal, azt tapasztaljuk, hogy új látásmódot nyit meg előttünk. Néha csak megyünk, anélkül, hogy figyelnénk vagy elgondolkodnánk, és csak járunk körbe-körbe fegyelmezetlenül. Ebben a szakaszban János elhagyta a sivatagot, bejárta a Jordán környékét, és bűnbánati keresztséget hirdetett a bűnök megbocsátásáért. Néhai férjem mezítláb megmászta a Croagh Patricket (egy Szent Patriknak szentelt szent hegyet), ami hagyományos módja a vezeklésnek. Akkoriban kisfiam is megpróbálta, de mezítláb túl nehéz volt neki, és inkább visszavette a szandálját. Én meg sem próbáltam cipő nélkül hegyet mászni; ez nekem nem működik. Keresztelő János azt mondja, hogy Jézus Szentlélekkel és tűzzel fog keresztelni. Tűzzel megnyitni szívünket Isten előtt azt jelenti, hogy szenvedélyes, átformáló szeretet gyúl lángra lelkünkben, már nem vagyunk önelégültek, hanem lángoló vágyat érzünk szívünkben Isten iránt. A Szentlélek tudja, mire van szükségünk, hogy lángra gyúljunk. Tudja, hogyan kell a tüzet szítani, hogy előkészíthessük az utat az Úrnak. Talán a Lélek arra hív minket, hogy változzunk meg, és olyan új megközelítést alkalmazzunk, amely illik a személyiségünkhöz és életvitelünkhöz. Az év egyik legnyüzsgőbb időszakában, amikor annyi minden jár a fejünkben, adjunk lehetőséget a szívünknek, hogy lépjen kapcsolatba a Lélekkel, és így felkészülhessünk Krisztus eljövetelére.
Az elmélkedést kísérő ima
Mutasd meg, Uram, hogyan készítsem elő utadat az életemben.
Szítsd fel bennem Lelked tüzét, vezessen az úton, amelyen járnom kell.
Segíts, hogy figyeljek a Lélekre, ha szólít, változzam meg, ha kell, és adjak teret az életemben a nagyobb szeretetnek.
Záró ima
„Egy láncszem vagyok, egy személyek közötti összekötő kapocs. Nem a semmiért teremtett engem. Jót fogok tenni; az Ő munkáját fogom végezni.”
– Szt. John Henry Newman