Advent 1. hete kedd

Kezdő ima

Segíts, hogy az imádkozás alatt legyek tudatában jelenlétednek, s találjak megnyugvást és békét szerető ölelésedben.

Szentírási szakasz

Lk 10,21-24

Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így szólt: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked. Atyám mindent átadott nekem. Senki sem tudja, hogy ki a Fiú, csak az Atya; és azt sem, hogy ki az Atya, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.”

Majd külön a tanítványaihoz fordulva ezt mondta: „Boldog a szem, amely látja, amit ti láttok. Mert mondom nektek: sok próféta és király kívánta látni, amit ti láttok, és nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.”

Elmélkedés

Mikor a fiam még nagyon kicsi volt, úgy ötéves lehetett, egy nap arra kért, hogy elmehessen kis barátjához, aki egy elmaradott városrészben lakott. Egy csoportba jártak az óvodában. Az volt az egyezség, hogy iskolabusszal mennek haza a kisfiú családjához. Kicsit aggódtam, de nem akartam visszautasítani. Jó sok gyermekem volt, nem árt, ha egyik nincs a lábam alatt délután. Akkor még nem terjedtek el a mobiltelefonok, nem tudtam úgy megszervezni a közös játékot, ahogy manapság szokták. Kisfiam gond nélkül hazaért egy néger sofőr vezette taxiban, aki a kis társa édesapja volt. A gyermekem repesett a boldogságtól, hogy így hozták haza. Másnap megkérdezte, hogy eljöhet-e hozzá a kis barátja. Természetesen igent mondtam, mire ő megkért, gondoskodjak róla, hogy tisztaság és rend legyen nálunk, mire megjönnek. Elmosolyodtam magamon és a szűklátókörűségemen. Hálát adtam gyermekem ártatlan lelkéért, s hogy felnyitotta a szemem arra, ami valóban fontos az életben. Ott helyben kértem Istent, hogy egész életében legyen ilyen tiszta szívű a gyermekem – és elmondhatom, hogy most, középkorú férfiként is ilyen.

Az elmélkedést kísérő ima

Nyisd fel a szememet, Uram, hogy mindenkiben megláthassalak.
Tisztítsd meg szívemet az ítélkezéstől és a félelemtől.
Taníts meg arra, hogy úgy szeressek, mint a kisgyermek: vegyem észre a jót, lássak a látszat mögé, és leljek örömöt másokban.

Záró ima

Minden létező Isten szava, zenéje, művészete.
Szent könyvek vagyunk, a lelkünkben lévő végtelen művek miatt.
Minden cselekedet kinyilatkoztatja Istent és tágítja az Ő lényét. Tudom, hogy ezt talán nehéz felfogni.
Minden teremtmény megteszi a tőle telhetőt, hogy segítse Istent Önmaga megszületésében.
Elég ennyi beszéd éjszakára. Ő munkálkodik bennem;
egy ideig csendben kell maradnom, világok formálódnak a szívemben.

– Eckhart Mesternek tulajdonítva (Tágítja Lényét)