Advent 2. hete szerda
2025 advent
Kezdő ima
Hunyd be a szemed, és vegyél mély lélegzetet – befelé az orrodon, kifelé a szádon keresztül. Ismételd magadban a légzésed ritmusára Jézus nevét. Engedd magad mélyen belemerülni Isten szeretetébe.
Szentírási szakasz
Mt 11,28-30
„Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű – és nyugalmat találtok lelketeknek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”
Elmélkedés
Jézus meghívása mindenkinek szól, aki fáradt és terheket hordoz. Nem kapcsol hozzá feltételeket, nem kell tökéletesnek lennünk, az is lehet, hogy rosszul cselekedtünk, vagy cserbenhagytunk valakiket. Jézus csak hallani szeretne küzdelmeinkről, azt akarja, hogy osszuk meg vele érzéseinket. Talán valami tragédia súlya nehezedik ránk, vagy apró, mindennapi gondokkal küszködünk, különösen most, karácsony közeledtével. Jézus kapcsolatba akar lépni velünk, mellettünk akar haladni az úton. Nálam megnyugvást találtok, mondja.
Amikor gyermekeim kisebbek voltak, és úgy éreztem, minden felelősség az én vállamon nyugszik, igazi ajándéknak éltem át ezeket a szavakat, s azt, hogy beléphetek egy kitárt ajtón, ahol szívesen fogadnak. Ő várt ott engem, imádságos kapcsolatban támogatott az évek során, és felismertem, hogy fontos szerepet akar játszani az életemben. Ettől minden megváltozott. A tudat, hogy Isten mindig ott van mellettem, segített, hogy valóban élvezni tudjam az anyaság örömeit. Rájöttem azóta, hogy a „megnyugvás” nem a gondok megszűnését jelenti, hanem azt, hogy Jézus segít elviselni a nehézségeket, amikkel találkozunk az életben, és vele együtt túl tudunk jutni rajtuk.
Az elmélkedést kísérő ima
Vonj közel magadhoz, Uram, amikor fáradt és gondterhelt vagyok.
Mikor nehéz az életem, találjak megnyugvásra és békére szelíd jelenlétedben.
Taníts megpihenni szeretetedben, és elengedni azt, amit nem tudok magammal cipelni.
Járj velem az úton, és újítsd meg hitemet benned.
Záró ima
„Megértettem, hogy Isten szeretete ugyanúgy megmutatkozik a legegyszerűbb lélekben, mely nem áll ellen kegyelmének, mint a legnemesebb lélekben… A nap ugyanúgy süt a cédrusokra, mint minden apró virágra. Hasonlóképpen, Isten úgy vigyáz minden egyes lélekre, mintha nem lenne hozzá hasonló.”
– Lisieux-i Szent Teréz