Advent 3. hete szerda
Kezdő ima
Add, Uram, hogy elmém és szívem elcsendesedjen. Újítsd meg a lelkem. Segíts, hogy meghalljam szelíd útmutatásodat, ahogy a szívemhez szólsz.
Szentírási szakasz
Mt 1,1-11
Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Dávidnak, Ábrahám fiának a fia.
Ábrahám nemzette Izsákot, Izsák nemzette Jákobot, Jákob pedig nemzette Júdát és ennek testvéreit. Júda nemzette Perecet és Szerahot Támártól, Perec nemzette Ezront, Ezron nemzette Arámot, Arám nemzette Aminádábot, Aminádáb nemzette Nahsont, Nahson nemzette Szálmont, Szálmon nemzette Boózt Ráhábtól, Boóz nemzette Obedet Rúttól, Obed nemzette Izájt, Izáj pedig nemzette Dávid királyt. Dávid nemzette Salamont Uriás feleségétől;
Salamon nemzette Roboámot, Roboám nemzette Ábiát, Ábia nemzette Ászát. Ásza nemzette Jozafátot, Jozafát nemzette Jórámot, Jórám nemzette Oziját, Ozija nemzette Jótámot, Jótám nemzette Ácházt, Ácház nemzette Hiszkiját, Hiszkija nemzette Manasszét, Manassze nemzette Ámont, Ámon nemzette Joziját, Jozija pedig nemzette Joakint és ennek testvéreit a Babilonba való áttelepítéskor.
Elmélkedés
Máté felsorolja Jézus őseit, és elmondhatjuk, hogy nem mindegyik volt hibátlan közülük. Jézus családjában sem hiányoznak a csontvázak a szekrényből, Isten mégis mindannyiukon keresztül munkálkodott, hogy Jézust, Isten fiát, az emberi fajhoz kapcsolja. Olyan nők is vannak a családfában, mint Támár, Ráháb, Rút és Batseba, akik nem voltak zsidók, és a múltjuk is aggályos, mégis szerepelnek a felsorolásban. Szent Pál mondja a rómaiakhoz írt levelében, hogy „minden a javára válik azoknak, akik Istent szeretik”. Isten képes jót kihozni abból, ami hiányos bennünk. Saját életünket vizsgálva látjuk, hogy sötétebb élményeink is szolgálhatják Isten célját, ha kitartunk, ha nem adjuk fel, amikor megbotlunk, hanem tudatában vagyunk annak, hogy Isten mindig tárt karokkal vár ránk. Ami a családunkat illeti, az ő múltjuk felett nincs hatalmunk, de a saját életünk felett igen. Megtehetjük, hogy segítséget kérünk, amikor gyengeségeinkkel küzdünk. Kinyújthatjuk kezünket azok felé, akik esetleg tévútra kerültek. Mindez arra késztethet, hogy megkérdőjelezzük ítéleteinket arról, hogy ki tiszteletre méltó, és ki nem, ki tartozik a megújuló egyházi közösséghez, és ki nem, kiket használ Isten, és kiket nem.
Az elmélkedést kísérő ima
Uram, te gyarlóságainkon, családi sebzettségünkön keresztül is munkálkodsz.
Taníts meg, hogy minden ember történetében, múltjában és jelenében vegyem észre a te fényedet.
Ha küszködök, indíts arra, hogy kérjek segítséget. Amikor mások tévútra kerülnek, add, hogy segíteni tudjak nekik.
Irgalmad gyógyítsa be sebeinket.
Záró ima
„Hatalmas örömömre szolgál, hogy ember vagyok, annak a fajnak a tagja, melybe Isten maga megtestesült. Az embervolt szenvedései és ostobasága már nem nyomaszt, most, hogy felismertem, mik is vagyunk valójában. Ó ha mindenki meglátná ezt! De nem lehet elmagyarázni. Hogy is mondhatnánk az embereknek, hogy jártukban-keltükben ragyognak, mint a nap!”
– Thomas Merton