Nagyszombat

Kezdőima

Add, Uram, hogy napról napra egyre tisztábban lássalak, egyre jobban szeresselek, és egyre szorosabban kövesselek.

Szentírási szakasz

Lk 24,1-7

A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek. Magukkal vitték az illatszereket is, amelyeket készítettek. A követ a sírtól elhengerítve találták. Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét. Történt pedig, hogy amíg ezen tanakodtak, egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában. Az asszonyok megijedtek, és a földre szegezték tekintetüket. Azok pedig így szóltak hozzájuk: „Miért keresitek az élőt a holtak között? Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek csak vissza, mit mondott nektek, amikor még Galileában volt: »Az Emberfiának a bűnös emberek kezébe kell kerülnie, hogy megfeszítsék, de harmadnapra föltámad.«”

Elmélkedés

Az üres sír felfedezése és az angyali kijelentés: „Nincs itt, hanem feltámadt”, az élet győzelmét jelzi a halál felett, és Jézus ígéretének beteljesedését. Az isteni kinyilatkoztatás e pillanata az asszonyok szomorúságát és zavarát örömmé és reménységgé változtatja. Arra bátorít bennünket, hogy kapaszkodjunk Krisztus ígéreteibe, még a kétségbeesés és bizonytalanság pillanataiban is. A feltámadás biztosít arról, hogy Isten új életet és reményt hozó ereje fölötte áll minden helyzetnek. Arra hív, hogy újuljunk meg hitünkben, és céltudatosan éljük tovább életünket.

Az angyalok emlékeztették az asszonyokat Jézus haláláról és feltámadásáról szóló próféciájára. Ez rávilágít arra, hogy mennyire fontos emlékeznünk az Ő szavaira és bíznunk bennük. A kezdeti félelem és zavarodottság után az asszonyokat megnyugtatja Jézus tanításainak felidézése. Ez arra buzdíthat bennünket, hogy ragaszkodjunk Krisztus szavaihoz és ígéreteihez, különösen a kihívásokkal teli időkben. Ha az Ő tanításaira alapozunk, és bízunk az Ő hűségében, akkor az élet bizonytalanságai között békével és biztonságosan tudunk eligazodni, tudva, hogy Isten terve folyamatosan kibontakozik, még ha mi nem is látjuk tisztán.

Szemlélődés

Elképzelem a jelenetet, amelyről az imént olvastam. Hagyom, hogy a szavak életre keljenek a szívemben. Úgy látom magam előtt az eseményt, mintha ott lettem volna, és a történet részese lennék. Figyelek a jelenet minden részletére, a látványra, a hangokra, az ízekre, az illatokra és az érzésekre. Elképzelem magamat a jelenet egyik szereplőjeként, vagy mintha ott lennék a történet helyszínén. Milyen üzenete van számomra Jézusnak? Hogyan szól Isten személyesen hozzám ezen a történeten keresztül? Megnyitom szívemet a Szentlélek sugallataira.

Hálaadás

Kérem Istent, az Atyát, hogy ismerjem meg bensőségesen a sok ajándékot, amit kaptam, és hálatelt szívvel szeressem és szolgáljam mindenben az Isteni Felséget.

Zarándoktársak

A te Fiad, Jézus Krisztus, az én Istenem nevében kérlek, Uram, adj olyan szeretetet, amely nem ismer hanyatlást, hogy lámpásom megérezze a gyújtó lángot, és ne ismerjen lankadást, világítson és égjen értem és másokért.

– Saint Columbanus

Záróima

Krisztus velem,
Krisztus előttem,
Krisztus mögöttem,
Krisztus bennem,
Krisztus alattam,
Krisztus fölöttem,
Krisztus a jobbomon,
Krisztus baloldalamon,
Krisztus, amikor lefekszem,
Krisztus, amikor leülök,
Krisztus, amikor felkelek,
Krisztus mindenki szívében, aki gondol rám,
Krisztus mindenki szájában, aki rólam beszél, Krisztus minden szemben, mely lát engem,
Krisztus minden fülben, amely hall engem.

Hála legyen Istennek a mi Urunk, Jézus Krisztus által!
Ámen.