Jelenlét

Köszönöm, Uram, hogy társam vagy életem útján, minden nap és minden percben, most is. Segíts ráhangolódnom jelenlétedre…

Szentírási szakasz

Róm 12,9-13

A szeretet legyen tettetés nélküli! Utáljátok a rosszat, és ragaszkodjatok a jóhoz! A testvéri szeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tisztelet dolgában egymással versengők, a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, lélekben buzgók: az Úrnak szolgáltok! Legyetek örvendezők a reménységben, béketűrők a nyomorúságban, állhatatosak az imádságban! Támogassátok a szenteket szükségleteikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet!

Elmélkedés

Hűha, ez így nagyon sok egyszerre. Ha mindet folyamatosan meg tudnánk tenni, valóban keresztény hitünk szerint élnénk. De emberek vagyunk. Büszkék, türelmetlenek, képmutatók. Hátat fordítunk a rászorulóknak, ha alkalmatlan, ha negatívan befolyásolná ingatlanunk árát, vagy ha többet kellene adnunk, mint ami nekünk megfelel. Nem rám tartozik, mondjuk. Ahelyett, hogy kritikus szemmel felülvizsgálnánk hozzáállásunkat, és megkérdeznénk, mit tehetnénk, hogy változzanak a dolgok, szemet hunyunk, mert személyesen nem érint minket. De mi van akkor, ha egyszer érinteni fog? Ha egyszer mi leszünk azok, akiken mindenki átnéz? Mi lesz akkor?

Záróima

Segíts, Uram, hogy megnyissam szemem a valóságra, és kritikusan megvizsgáljam hozzáállásomat. Segíts, hogy bele tudjam képzelni magam a másik helyzetébe, s találjam ki, hogyan segíthetnék rajta. Ha már egy valaki életébe tudok egy kis változást hozni, az is valami. Segíts megélni hitemet. Ámen.