Advent 4. hete hétfő: Ó, Emmánuel

Jelenlét

Lelkem vágyik jelenlétedre, Uram. Amikor gondolataimat Feléd fordítom, békére és nyugalomra találok.

Szentírási szakasz

Zsolt 130,5-7

Várom az Urat, várja a lelkem, és bízom ígéretében. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. Bízzál, Izráel, az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem, és gazdag ő, meg tud váltani.

Elmélkedés

Dietrich Bonhoeffer, a lutheránus lelkész, akit Hitler felakasztatott, a következőket írta a bebörtönzése előtti karácsonyi prédikációjában: „A várakozás áldása elvész azok számára, akik nem tudnak várni, és az ígéret beteljesedése soha nem lesz az övék. Gyors válaszokat akarnak az élet legmélyebb kérdéseire, és nem veszik észre a válaszok megérkezését megelőző szorongó várakozás, a türelmes, bizonytalan keresés időszakának értékét. Nem élik át azt a pillanatot, amikor a válaszok káprázatos tisztaságban feltárulnak. A világon megtapasztalható legnagyobb, legmélyebb, leggyönyörűbb élmények türelmes várakozást igényelnek.”

Imádság

Uram, három advent van: eljöveteled a világra a megtestesüléskor, mindennapi eljöveteled az Eucharisztiában és végső eljöveteled az idők végén. Segíts, hogy naponta találkozzam veled az Eucharisztiában és az imádságban.

Ámen

Dicsőség neked, Atya, minden lét forrása,

neked, Jézus, testté lett Ige,

neked, Szentlélek, Vigasztaló,

mint az idő kezdete előtt,

most és a jövőben.

Ámen.