Advent 3. hete szerda: Nevemen szólítottál

Jelenlét

Mindig jó együtt lenni barátokkal. Te vagy, Uram, az én legjobb és leghűségesebb barátom. Sose felejtsem el, hogy milyen barátra leltem Benned.

Szentírási szakasz

Jn 20,13-16

Azok megkérdezték tőle: »Asszony, miért sírsz?« Ő azt felelte nekik: »Elvitték az én Uramat, és nem tudom hová tették!« Ahogy ezt kimondta, hátrafordult, és látta Jézust, hogy ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőle: »Asszony, miért sírsz? Kit keresel?« Ő pedig, azt gondolva, hogy a kertész az, ezt felelte neki: »Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!« Ekkor Jézus megszólította őt: »Mária!« Erre ő megfordult, és héberül így szólt: »Rabbóní!«, ami azt jelenti: Mester.

Elmélkedés

Mária Magdolna néma tanúja volt Krisztus keresztre feszítésének és halálának. Máténál, a temetésről szóló elbeszélés végén azt olvassuk, hogy miután Jézus testét a sírba helyezték és a követ elfordították, Mária Magdolna és a másik Mária a sír előtt maradtak. Másnap reggel Mária Magdolna elfordul a sírtól, a halál helyétől, és ő lesz az első, aki meglátja a feltámadt Jézust. Aquinói Szent Tamás szavaival élve „az apostolok apostolává” válik. A passió és a feltámadás történetében oly hűséges Mária Magdolna alakja gyakran elvész az evangéliumi elbeszélésekben, melyek sokkal nagyobb teret szentelnek Péter háromszoros tagadásának.
Richard Rohr, ferences író, egyik online elmélkedésében megjegyzi: „az asszonyok hűségén átsiklottunk, és inkább a férfiak hűtlenségével (és húsvét hajnali futásával) foglalkoztunk. Mária Magdolna és a többi asszony voltak az első tanúi a feltámadásnak, mert ők végig jelen maradtak a halálból az új életre támadás folyamatában, és épp ez kell ahhoz, hogy mi is tanúivá váljunk a feltámadásnak saját életünkben.”
„Neveden szólítottalak” – írta Izajás Isten megváltó szeretetéről (Iz 43,1). Mária Magdolna maga is átélte ezt a megváltást, amikor Jézus megmentette őt a lelki haláltól. Utána már sohasem tántorodott el. Fizikailag, szellemileg és érzelmileg is jelen volt Jézus számára, és miután úgy tűnt, minden elveszett, ő halogatás nélkül keresni kezdte az élőt a holtak között. Mikor elfordul a sírtól, meghallja, hogy Krisztus a nevén szólítja, és erről felismeri Megváltóját. Jézus őt választotta ki, hogy ő legyen az első, akivel feltámadása dicsőségében találkozik.

Imádság

Mai imámban, Uram, csak csendben üldögélek, és hallgatom, ahogy nevemen szólítasz.

Ámen

Dicsőség neked, Atya, minden lét forrása,

neked, Jézus, testté lett Ige,

neked, Szentlélek, Vigasztaló,

mint az idő kezdete előtt,

most és a jövőben.

Ámen.