Elcsendesedés

Imaidőnk kezdetén tarts néhány perc csendet.

Idézd fel, milyen gondokat hurcolsz mostanában … ahogy kilélegzel, oszd meg őket Istennel … talán van olyan, amit el tudsz engedni, legalább most, amíg imádkozol — kilélegezve, add át őket Istennek … minden belégzéskor szívd magadba Isten szeretetét irántad … hagyd, hogy áradjon szét a testedben … vegyél három mély levegőt. . .

Szentírási szakasz

Lk 5,1-6.10-11

Történt pedig, amikor Jézus a Genezáreti-tó mellett állt, hogy a tömeg özönlött hozzá Isten igéjét hallgatni. Látott a tó mellett két hajót állni; a halászok kiszálltak belőlük, és mosták a hálóikat. Akkor beszállt az egyik hajóba, amely Simoné volt, és megkérte őt, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól. Ott leült, és a hajóból tanította a tömeget. Amikor befejezte beszédét, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat a halfogáshoz!” Simon ezt felelte neki: „Mester! Egész éjszaka fáradoztunk, és semmit sem fogtunk. A te szavadra azonban kivetem a hálót.” És miután ezt megtették, a halaknak olyan nagy sokaságát fogták ki, hogy szakadozott a hálójuk. Jézus pedig így szólt Simonhoz: „Ne félj! Ezentúl már emberek halásza leszel.” Erre kivonták a hajókat a partra, és mindenüket elhagyva követték őt.

Elmélkedés

Legjobb énünk felé tartó életutazásunk következő szakasza két szóban foglalható össze: „Kövess engem”. Válaszunk erre a felhívásra egy életen át tart, és naponta megújul. Inigo elkísér minket az úton azzal, amit ő a Lelkigyakorlatokban Második hétnek (vagy második szakasznak) nevez, és amelyben arra hív, hogy személyesen belépve az evangéliumba egyre szorosabban kövessük Jézust. Mai olvasmányunk kiváló belépés utunknak ebbe a szakaszába.

Valóban „belépésről” van szó, ez történik, mikor Jézus halászokkal találkozik a tóparton. Előbb az üres csónakokat látja meg, majd a hálójukat mosogató halászokat is észreveszi. Elgondolkoztál már azon, hogy téged hol találna meg? Lelki csónakod talán ki van kötve a parthoz, míg te – jogosan – mindennapi teendőidet végzed. Az itt látott jelenet azonban rövidesen drámai fordulatot vesz. Jézus belép Péter üres csónakjába. Próbáld elképzelni, mit éreznél, ha Jézus egyszer csak belépne életed csónakjába. Amikor úgy érzed, minden az ellenőrzésed alatt áll, ide jön ez a magával ragadó, titokzatos idegen, és belép a csónakodba.

Ezek után utasítást ad, hogy hova evezz – előbb csak kicsit távolabb a parttól, hogy beszélni tudjon az odagyűlt tömeghez, majd elhangzik a komolyabb feladatot jelentő felszólítás: „Evezz be mélyebbre, és próbálj halászni”. Amit ő a jelek szerint nem tud, hogy te egész éjjel próbálkoztál, és nem sikerült halat fognod. Mit gondolsz, te hogy reagáltál volna Jézus szavaira? Simon ellenkezik, de azért megteszi, amit Jézus kér tőle.

Mi is arra kaptunk meghívást, hogy evezzünk mélyebb vizekre. Mindegyikünk hallani fogja a hívást, hogy lépjünk túl a magunk állította korlátokon. Jézus követése sosem fogja megengedni, hogy biztonságos komfortzónánkban maradjunk. A követés aktív cselekvés. Tanulás, mozgás, növekedés. Az emberiség nagy családjának szól a meghívás, hogy nőjünk túl jelen korlátainkon, és kockáztassuk a növekedés és átalakulás fájdalmát és ígéretét. Bölcs mondás, hogy sosem ismersz meg új földeket, ha nem hagyod el a kikötőt. Nem fogjuk megtalálni a jobbat, amire vágyunk, ha nem kockáztatjuk a kihajózást a mélyebb vizekre.

Az olvasmány végén Jézus megígéri, hogy mostantól kezdve emberek halászai lesznek. Hallottam egyszer egy prédikációt, amit nem tudok elfelejteni. „Jézus azért hívta meg őket, hogy emberek halászai legyenek, mert már tudtak halászni.” Más szóval, Isten üzenete arra hív, hogy használjuk meglévő adottságainkat, képességeinket és tapasztalatainkat. Azután a pap így folytatta: „Neked mit mondott Jézus?” Milyen egyéni adottságaidat, képességeidet kell bevonnod az átalakulás e nagy kalandjába?

Beszélgess Istennel

Talán nem érinti meg képzeletedet a halászok elhívása, mert nem érdekel a horgászás. Ha így van, mit válaszolnál erre a kérdésre: Hogyan hív téged Jézus a követésére? Milyen képességed, érdeklődési köröd, tapasztalatod van, amivel segítheted az ő küldetését?

Esetleg úgy érzed, hogy lelki fejlődésed elakadt a parton vagy a sekély vízben? Egyszerűen csak túl sok a mosni való háló, és nincs időd csónakba szállni és evezni? El tudod képzelni, hogy Jézus belép a „csónakodba”, és arra, kér, hogy fogd meg újra az evezőket és indulj? Mit válaszolnál?

Ezen a héten beveheted imádba a felhívást: „evezz a mélyre!”. Milyen érzéseket vált ki belőled ez a felszólítás? Mit jelent konkrétan számodra, belső utad vonatkozásában a „mélyebb víz”?

Tapasztalataink alapján, lehetséges-e, hogy az emberiség egész családja arra kapott meghívást, hogy küzdve a teljesebb, igazabb emberségért, evezzen a mélyebb vizekre? Ez mit jelenthet? Vajon milyen „halakra” találhatunk a mélyebb vizekben?

Jegyezz fel naplódba mindent, ami különösen megérintett ezen a héten, az érzéseidet azzal kapcsolatban, hogy Isten mélyebb vizekre hív. Próbáld kifejezni gondolataidat, érzéseidet akár szavakkal, akár képpel.

Elmélkedve Jézus felszólításának sok-sok rétegén, imádkozhatunk ezen a héten a kegyelemért, hogy megértsük, mit jelent hívása számunkra egyenként és közösségként. Kérjük a bátorságot, hogy tudjuk követni őt, akárhova vezet.