Elcsendesedés

Szánj rá egy kis időt, hogy elcsendesedj az ima előtt:

Feltéve, hogy egyedül vagy, ülsz, és fel tudsz állni, végezzünk egy testgyakorlatot … ha nyilvános helyen vagy, vagy kültéren, nagyon apró mozdulatokkal vagy csak képzeletben is megteheted, az is rendben van … lassan állj fel … egyenesítsd ki a gerincedet, és szívd be a levegőt … lélegezz normál ritmusban … Milyen testhelyzet fejezi ki azt, ahogyan most érzed magad? … vedd fel azt a pózt — hagyd, hogy Isten nézzen téged, és úgy legyen veled, ahogy Ő akar … maradj így a tekintetében … milyen mozdulatot szeretne látni tőled Isten? … tedd meg, amit kér … hagyd, hogy tovább nézzen téged, ahogy olyan testhelyzetet veszel fel, ami kényelmes és természetes neked … engedd, hogy szeressen Isten abban a mozdulatban … most térj vissza a székedhez …

Szentírási szakasz

Jn 11,17-19,38-44

Amikor Jézus megérkezett, úgy találta, hogy Lázár már négy napja a sírban volt.
Betánia pedig Jeruzsálem közelében volt, mintegy tizenöt stádiumnyira.
Ezért a zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt.
Jézus, lelkében még mindig megindulva a sírhoz ment. Egy barlang volt az, és kővel volt befedve.
Jézus így szólt: „Vegyétek el a követ!” Márta, a megholt nővére azt mondta neki: „Uram, már szaga van, hiszen negyednapos!”
Jézus azt felelte neki: „Nem azt mondtam neked, hogy ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét?”
A követ tehát elvették. Jézus pedig fölemelte tekintetét, és így szólt: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál.
Én ugyan tudtam, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló népért mondtam, hogy higgyék, hogy te küldtél engem.”
Miután ezeket mondta, hangosan ezt kiáltotta: „Lázár, jöjj ki!”
S az, aki halott volt, kijött. A lába és a keze pólyával volt körülkötve, és az arcát kendő födte. Jézus azt mondta nekik: „Oldozzátok ki, és hagyjátok elmenni!”

Elmélkedés

Nagyböjti utunkon előre haladva egyre közelebb jutunk Jézus szenvedéséhez és halálához, melynek árnyékát a mai olvasmányunkban leírt betániai események már előrevetítik. Jézus barátaival Jeruzsálembe tart a pászkaünnepre, amikor egy küldönc érkezik hozzá a hírrel, hogy Jézus barátja, Lázár súlyosan beteg. Furcsa késlekedést tapasztalunk Jézus részéről az üzenet átadása és a Betániába érkezés között – és közben elhangzik részéről egy rejtélyes ígéret is, hogy a betegség nem hallállal fog végződni, hanem Isten nagyobb dicsőségére szolgál majd. Amikor viszont Betániába érkeznek, Lázár már négy napja meghalt és eltemették.

A Lelkigyakorlatok egy pontján Inigo, a vezetőd megkér, hogy tölts el valamennyi időt a „sírban”. Ez egy vagy több napot jelent teljes kiüresedésben Isten előtt, amikor a sötétben várakozunk. Inigo saját tapasztalatból ismerte ezt az ürességet, és felfedezte, hogy a sötétben új dolgok születnek. Olyan a sír, mint a báb, mely az átalakulás lehetőségét rejti magában.

Három erőteljes parancs hangzik el Jézus szájából, ahogy az események követik egymást. Az első parancs Lázár testvérének, Mártának szól, a második magának Lázárnak, a harmadik pedig az odasereglett embereknek. Vajon ezek a parancsok nekünk is szólnak?

Jézus először a zaklatott Mártához intézi szavait: „Vegyétek el a követ!” – ez előre jelzi már a kő titokzatos elmozdulását Jézus sírjának bejáratánál pár nappal később. Márta ellenkezik. Lehetetlennek tűnik, amit Jézus kér, de ő nem tágít. Milyen elmozdíthatatlannak tűnő kövek állják el utunkat a jövő felé, melyet annyira szeretnénk felépíteni magunk, világunk és minden teremtmény számára?

Miután elgördítették a követ, Jézus parancsszava Lázárhoz szól: „Jöjj ki!”. Vajon minket is kihív Jézus valamilyen sírból vagy fogságból? Mi az, ami bénítóan hat ránk bensőnkben, és nem engedi, hogy átéljük az élet teljességét, melyet Isten nyújt nekünk?

Végül a körülállóknak parancsolja Jézus: ”Oldozzátok ki!”. Egy lepel van szorosan körbetekerve Lázár testén. Ha nem bontják le róla, sehova sem tud menni. Vajon Isten azt kéri, hogy „oldozzuk ki” egymást, segítsünk egymásnak eljutni a vágyva-vágyott szabadságra? Saját erőnkből nem tudunk kiszabadulni. Szükségünk van Istenre és mások segítségére.

A németben az angol „unbind” (kioldoz) ige legközelebbi rokona az „entbinden”, melynek jelentése „szülni”. Ezzel még egy új réteg kerül a jézusi parancs jelentésére. A szüléshez bábákra van szükség. A halotti lepel az új élet pólyájává válik. Vajon azt kéri tőlünk Jézus, hogy legyünk egymás bábái, miközben lassan és fájdalmasan megszületik bennünk az az ember, akivé lennünk kell Isten tervei szerint? És kéri, hogy segédkezzünk egy jobb világ megszületésénél a Földön?

Beszélgess Istennel

Sokak számára elmozdíthatatlannak tűnő kövek zárják el a jövő útját. Lehet az szegénység, kizsákmányolás, modern rabszolgaság, előítéletek, fegyveres konfliktus és bármilyen igazságtalanság, ami az erőtleneket, azokat, akiknek nem hallatszik a hangjuk, a társadalom peremére szorítja. Ezek hatalmas kőtömbök. Saját erőnkből egyikünk sem tudja elmozdítani őket, de mind hozzá tudunk adni a közös erőfeszítéshez. Ezen a héten elmélkedj azokról a kövekről, amit magad körül látsz a világban, és kérdezd meg magadtól, mit tudnál tenni, másokkal karöltve, hogy elmozduljanak.

Gondold végig, mi az, ami elzár téged a világosságtól. Mi az, ami nem engedi, hogy elhagyd a „sír” látszólagos biztonságát, és megakadályozza, hogy egy új kezdet hajnala felragyogjon az életedben. Neked, személy szerint mit jelentene Jézus „Jöjj ki!” parancsszava?

Körülötted mindenütt utat tör magának az új élet, de szüksége van egy bábára, aki lebontja róla a gúzsba kötő leplet. Van-e valaki a környezetedben, akit segíthetnél kioldozni? Talán azzal, hogy figyelmesen meghallgatod, segíthetsz valakinek megszabadulni bénító félelmeitől, vagy ráveheted, hogy hallassa hangját, ami már régen elnémult, és már nem bízik abban, hogy egyáltalán ki tudná fejezni magát szavakkal. Mit jelent számodra Jézus parancsa, hogy „Oldozzátok ki?”

Jegyezd fel a naplódba, milyen érzés „eltemetve” lenni, milyen kövek tartanak még mindig a sírban, és hogyan reagálsz a „Jöjj ki!” hívásra. Próbáld szavakban vagy képekben kifejezni, mi az, ami megkötöz téged.

A Lelkigyakorlatok harmadik hetében vagy szakaszában Inigo arra hív, hogy merjünk végigmenni Jézus szenvedésének és halálának útján. Lázár története rávilágít, mit kér tőlünk a szeretet, amikor a sötéten át vezet az út, amelyen együtt járunk. Lázár betegsége nem halállal végződött. Egy új élet hírnöke volt. Kérjük a kegyelmet ezen a héten, hogy bízni tudjunk eben az ígéretben, és legyen bátorságunk végigjárni ezt az utat Jézussal és egymással.