Jn 6,51-58

51Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet majd én adok, az én testem a világ életéért.”

52Vitatkozni kezdtek erre a zsidók egymás közt, és ezt kérdezték: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” 53Jézus azt felelte nekik: „Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek. 54Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. 55Mert az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital. 56Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne. 57Ahogyan engem az élő Atya küldött, és én az Atya által élek, úgy, aki engem eszik, az általam él. 58Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá. Nem olyan, mint amit atyáitok ettek és meghaltak; aki ezt a kenyeret eszi, örökké élni fog.”


Elmélkedés on Jn 6,51-58

Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2024-08-18 Napi ima

A mai világban a szegények azon fáradoznak, hogy egyáltalán kenyérhez jussanak, a gazdagok meg tépelődnek, milyen kenyeret egyenek. Amit Jézus nyújt, nem felel meg mindenki ízlésének, pedig igazi, hiteles, és kielégíti a mélyebbről fakadó éhséget. Add, Urunk, hogy értékelni tudjuk, amit nyújtasz, és hagyjuk, hogy életet adjon nekünk, örök életet.

A zsidók nem értették, mit mond Jézus, azon vitáztak, miféle kenyérről beszél. Legyen hitünk és belső látásunk, hogy túl tudjunk látni azon, ami logikusnak és racionálisnak tűnik, és fel tudjuk fedezni, mi az, amit az Úr adni akar nekünk.