Lk 1,39-56

³⁹Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába. ⁴⁰Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. ⁴¹És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. ⁴²Hangosan felkiáltott: »Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! ⁴³De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? ⁴⁴Mert íme, amint fülemben felhangzott köszöntésed szava, felujjongott a magzat méhemben. ⁴⁵Boldog, aki hitt abban, hogy beteljesedik az, amit az Úr mondott neki.«

⁴⁶Mária erre így szólt:

»Magasztalja lelkem az Urat,

⁴⁷és szívem ujjong megváltó Istenemben, ⁴⁸mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék, ⁴⁹mert nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas, és Szent az ő Neve. ⁵⁰Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik. ⁵¹Hatalmas dolgokat művelt karja erejével, szétszórta a gondolataikban kevélykedőket. ⁵²Hatalmasokat levetett a trónról, és kicsinyeket felemelt. ⁵³Éhezőket betöltött jókkal, és üresen bocsátott el gazdagokat. ⁵⁴Felkarolta szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmasságáról, ⁵⁵amint megmondta atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak mindörökre«.

⁵⁶És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába.

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”