Lk 1,67-79

Apja pedig, Zakariás, betelt Szentlélekkel és így jövendölt:
»Áldott az Úr, Izrael Istene,
mert meglátogatta és megváltotta az ő népét (Zsolt 41,14).
Erős szabadítót támasztott nekünk
Dávidnak, az ő szolgájának házában,
amint megmondta szentjeinek ajkával, ősidőktől fogva prófétái által.
Megmentett minket ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;
hogy irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal,
és megemlékezzék szent szövetségéről,
az esküről, melyet Ábrahám atyánknak esküdött,
hogy majd megadja nekünk, hogy ellenségeink kezéből megszabadulva,
félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és igazságban
színe előtt életünknek minden napján.
Téged pedig, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni:
mert az Úr színe előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját,
és népét az üdvösség ismeretére tanítsd,
bűneik bocsánatára,
Istenünk mélységes irgalmából,
amellyel meglátogatott minket a magasságban felkelő,
hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek,
s hogy lépteinket a békesség útjára igazítsa«.