Lk 23,13-38

Pilátus pedig összehívta a főpapokat, a nép vezetőit és a népet, és azt mondta nekik: „Idehoztátok nekem ezt az embert, mint a nép lázítóját. Kihallgattam előttetek, de semmi vétséget sem találtam ebben az emberben mindazok közül, amikkel vádoljátok. Sőt, Heródes sem, mert visszaküldte őt hozzánk. Láthatjátok tehát, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el. Megfenyítem ezért, és szabadon bocsátom.” Erre valamennyien fölkiáltottak: „Vesszen el! Bocsásd el nekünk Barabást!” Őt a városban történt egyik lázadás és gyilkosság miatt vetették börtönbe. Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szabadon akarta bocsátani Jézust. De azok kiáltoztak: „Feszítsd meg, feszítsd meg őt!” Ő azonban harmadszor is szólt hozzájuk: „De hát mi rosszat tett? Semmi halált érdemlő dolgot nem találtam benne. Megfenyítem tehát, és elbocsátom.”
De azok nem tágítottak, hanem nagy hangon követelték, hogy feszítse meg. A lármájuk egyre erősödött. Pilátus ezért úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak. Amint kérték, szabadon bocsátotta azt, akit lázadásért és gyilkosságért vetettek börtönbe, Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak. Miközben elvezették, megragadtak egy bizonyos Simont, aki Cirenéből való volt. Éppen a mezőről jött. Rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. Nagy népsokaság követte őt, köztük asszonyok is, akik jajgattak és sírtak miatta. Jézus odafordult hozzájuk, és így szólt: „Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok! Magatokat sirassátok és gyermekeiteket! Mert jönnek majd napok, amikor azt mondják: »Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!« Akkor elkezdik majd mondani a hegyeknek: »Szakadjatok ránk!« És a halmoknak: »Takarjatok el minket!« Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?”
Vele együtt vittek két gonosztevőt is, hogy kivégezzék. Amikor odaértek arra a helyre, amelyet Koponya-helynek hívnak, ott megfeszítették őt, és vele a gonosztevőket is, az egyiket jobbról, a másikat balról. Jézus ekkor így szólt: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” A ruháit elosztották, és sorsot vetettek rájuk. A nép bámészkodva állt ott, a főemberek pedig így gúnyolták őt: „Másokat megmentett, mentse meg most magát, ha ő a Messiás, az Isten választottja!” A katonák is gúnyolták őt. Odamentek, ecettel kínálták, és azt mondták: „Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat!” Felirat is volt fölötte: „Ez a zsidók királya.”