Mk 15,33-39.16,1-6

³³A hatodik órában sötétség borult az egész földre a kilencedik óráig. ³⁴A kilencedik órában Jézus hangosan felkiáltott: „Éloí, Éloí, lemá szabaktáni?” Ez azt jelenti: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”.^{, 35}Amikor ezt hallották, az ott állók közül egyesek így szóltak: „Íme, Illést hívja.” ³⁶Az egyikük odafutott, egy szivacsot ecetbe mártott, és nádszálra tűzve inni adott neki, és így szólt: „Hagyjátok! Lássuk, eljön-e Illés, hogy levegye őt!” ³⁷Jézus pedig hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét. ³⁸Ekkor a templom függönye kettészakadt fölülről egészen az aljáig. ³⁹Mikor a százados, aki vele szemben állt, látta, hogy így felkiáltva kiadta a lelkét, ezt mondta: „Ez az ember valóban Isten Fia volt.”^,

¹Mikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme illatszereket vásároltak, hogy elmenjenek és megkenjék Jézus testét. ²A hét első napján korán reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. ³Azt kérdezték egymástól: „Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt ajtajából?” ⁴Amikor azonban körülnéztek, azt látták, hogy a kő már el van hengerítve. Igen nagy volt ugyanis. ⁵Bementek a sírboltba. Jobbkéz felől egy ifjút láttak ülni hosszú fehér ruhába öltözve. Megrémültek, ⁶de az így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! A megfeszített Názáreti Jézust keresitek? Feltámadt, nincs itt. Íme, itt a hely, ahová tették őt.

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”