Mk 4,35-41

³⁵Amikor aznap beesteledett, így szólt hozzájuk: „Menjünk át a túlsó partra!” ³⁶Erre azok elbocsátották a tömeget, őt pedig magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Több bárka is kísérte őket. ³⁷Nagy szélvész támadt, és a hullámok becsaptak a bárkába, úgy, hogy már-már megtelt. ³⁸Ő pedig a bárka hátsó végében egy vánkoson aludt. Felkeltették, s ezt mondták neki: „Mester! Nem törődsz vele, hogy elveszünk?” ³⁹Ő fölkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: „Csendesedj és némulj el!” Erre elállt a szél, és nagy csendesség lett. ⁴⁰Azután hozzájuk fordult: „Miért féltek? Még mindig nincs hitetek?” ⁴¹Erre nagy félelem fogta el őket, és azt kérdezgették egymástól: „Ki ez, hogy a szél és tenger is engedelmeskedik neki?”

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”