A megtérés közösség Istennel

Ferenc pápa világosan kimondta, hogy a nagyböjt alatti és az egész életen át tartó megtérés „mindent követel tőlünk”. A megtérés megköveteli gondolkodásmódunk, szívünk és akár testi életünk megváltoztatását, sőt esetleg még életünk feláldozását is. Ferenc pápa azonban egyértelművé tette azt is, hogy a megtérés nem fogja elvenni a boldogságunkat, nem fog megfosztani minket az emberi kiteljesedéstől. A boldogság szent voltunk függvénye. Az igazi emberi boldogsághoz szükség van arra a gyógyulásra és reményre, mely a szentté válásból származik. Akkor érjük el az emberi teljességet, ha szentté válunk. Mindent felajánlani nem egy lehetőség a sok közül, hanem elménk, szívünk és testi mivoltunk megnyitása az igazság, a szeretet és a teljesség felé. A megtérés célja az Istennel és másokkal való közösség. A bűnbánat nem más, mint a szentté válás felé fordulás, visszatérés ahhoz a lehetőséghez, hogy megkapjuk „a boldogságot, amelyért teremtettünk”. Szentség nélkül nem valódi a boldogság.

Kevin O’Gorman, Journeying in Joy and Gladness: Lent and Holy Week with Gaudete et Exsultate.