Gyógyítható-e a magányosság?

Másként fogalmazva: a magány szubjektív tapasztalat. Jó tisztában lenni ezzel, különben könnyen osztogatunk tanácsokat, elfeledkezve arról, hogy ami egyik embernél működik, nem biztos, hogy beválik a másiknál is. A saját tapasztalatunk alapján nyújtott megoldási javaslatot – “én azt tanácsolnám…” – mindig meg kell, hogy előzze a másik meghallgatására szánt idő, és próbáljuk megérteni, mit jelent valójában az, amikor szorongva azt mondja: “Egyedül érzem magam”. A magány érzése ugyanis nem szükségszerűen jelenti azt, hogy úgy érzi, nem szeretik. Hozzá tartozhat ez is, persze. De máskor lehet mögötte valami kudarcélmény, vagy úgy érzi, elérte lehetősége határait, vagy belefáradt valamibe, de magányossá tehet valakit akár a versenyszellem is, vagy a bűntudat, a bizonytalanság – és a sort a végtelenségig folytathatnánk.

Forrás: Dancing with Loneliness by José Maria Olaizola SJ (p.27)