Jó érzés tudni, hogy Isten közel van

Ismertem egy embert, aki a végsőkig küzdött a rákkal. Mindenféle gyógymódot kipróbált. Tudtuk, hogy nem fognak működni. Ismerek egy másikat, aki megadta magát a betegségnek, és még a kemót sem fogadta el. Kétféle hozzáállás a szenvedéshez. Az egyik harcolt ellene, a másik elfogadta. Mindkettőjüket csodáltam érte.

Sokan mennek kórházba betegségükön rágódva, és aggódnak, hogy meghalhatnak. Ez hozzátartozik az élethez. Félelmetes időszak, összezavar, és néha megerősíti a hitünket, ahogy Jézus is átélte ezt. A hirtelen fájdalmat szenvedéssé alakíthatjuk, és kegyelmek forrásává válhat. Kihívást jelent, hogy új életet találjunk benne. Az éles fájdalom szenvedéssé alakul. Jézus nem akarja a szenvedés kelyhét a Getszemáni kertben, de engedi, hogy teljesen élete részévé váljon, és ez nagy belső erőt jelent! Nem lekicsinylő hozzáállás ez a szenvedéshez, inkább azt jelenti, hogy elfogadjuk az élet sötét oldalát.

Szenvedése során Jézus megtapasztalta az Atya közelségét. Ezt átélhetjük mi is úgy, hogy támogatjuk egymást. Meghallgatással, jelenlétünkkel segítünk a szenvedőnek. Nem könyvekből tanuljuk, hogy így van, hanem megtapasztaljuk a szívünkben: felismerjük, hogy növekedni tudunk a szenvedés által, és egy rossz napunkon észrevesszük, hogy béke tölti el a lelkünket, vagy hogy ott a ragyogó fény a sötétségben.

Forrás: Gospel Reflections for Sundays of Year B by Donal Neary SJ