Kimenni a “pusztába”

A böjt az az időszak, amikor odafigyelünk a szívünk mélyén rejlő éhségre. Éhezünk arra, hogy szorosabb kapcsolatba lépjünk Teremtőnkkel, hogy felfrissüljön az életünk, éhezünk arra, amire valóban nagyon vágyunk. Mi más lenne alkalmasabb hely ennek megélésére, mint “a puszta”? Időről időre a pusztában találjuk magunkat. Néha ez kellemetlen tapasztalat, máskor meg sóvárgunk utána, mert szeretnénk kilépni a mókuskerékből, és időt szánni az elmélkedésre. A pusztába a Lélek vezet minket, és sosem vagyunk egyedül.

Forrás: Tríona Doherty and Jane Mellett, The Deep End: A Journey with the Sunday Gospels in the Year of Mark