Reflexió és tanulás

A filozófus Szókratész arra buzdított, hogy éljünk reflektálva. Bajba is került emiatt. Könnyebb sodródni az árral, és nem csapni hullámokat. Reflexió nélkül azonban nem fejlődünk. Loyolai Ignác a reflexiót életmódként javasolja. A tapasztalatból való tanulás lényeges volt számára, de a tanultak alkalmazása még fontosabb volt. Reflexió nélkül nincs út előre. Megrekedünk a rutinban. Személyesen és közösségileg is egy merev világkép csapdájába kerülünk, ami rossz döntésekhez vezet, és ezek negatívan hatnak ránk és a világra. Előbb-utóbb megrekedünk a megszokott kerékvágásban, és képtelenek vagyunk alkalmazkodni a változásokhoz. Ignác hasznos stratégiákat nyújt a strukturált reflexióhoz, hogy az az élet minden területére kiterjedjen. Számára a „gondolkodom, tehát vagyok” karteziánus jelmondatot át lehetne alakítani így: „tanulok, tehát vagyok”.

Forrás: Reimagining Religion: A Jesuit Vision by Jim Maher SJ (p.12)