Szeressétek ellenségeiteket

Néhány embernek könnyen megy az ellenségszeretet. Ők nem tudnak ellenség nélkül élni. Megtanulnak a rosszindulatból táplálkozni. Másokat gonoszoknak állítanak be, akik mentesek minden emberi jóságtól. Ez gyakran csak a képzeletük szüleménye, de szükséges ahhoz, hogy fenntartsák saját torz önértékelésüket és motivációjukat. Szeretik, hogy van ellenségük, mert nélküle kénytelenek lennének szembenézni a saját szívükkel és lelkükkel, és ez számukra túl megerőltető. Az ellenség igazolja azt a világszemléletet, amely eltereli figyelmüket személyes jól-létükről.
Jézus szenvedett az ilyen emberek miatt. Ezek állították be őt a nép ellenségeként, hogy a hatalmon lévők kedvében járjanak. Bárcsak védve lehetnénk az ilyen emberektől és az általuk okozott károktól. A szív túl érzékeny hely ahhoz, hogy kitegyük ennyi rosszindulatnak.
‘Jézus ekkor így szólt: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” A ruháit elosztották maguk között, sorsot vetve rájuk.’ (Lk 23,34)

Alan Hilliard, Dipping into Lent