Jn 1,6-8.19-28

6Fellépett egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve. 7Tanúságot tenni jött, azért, hogy a világosságról tanúskodjék és mindenki higgyen általa. 8Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról.

19Ez János tanúságtétele: amikor a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzá, hogy megkérdezzék: „Ki vagy te?” 20ő megvallotta; nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Krisztus.”, 21Erre megkérdezték tőle: „Akkor hát Illés vagy?” Ő azt válaszolta: „Nem vagyok.” „A próféta vagy?” Azt felelte: „Nem.” 22Akkor azt mondták neki: „Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket! Mit mondasz magadról?”23Ő azt felelte:


„A pusztában kiáltó hangja vagyok:
»Tegyétek egyenessé az Úr útját«,

amint Izajás próféta mondta.”

24A farizeusoktól is jött néhány küldött. 25Ezek tovább kérdezték őt: „Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta?” 26János ezt felelte nekik: „Én vízzel keresztelek, de köztetek áll az, akit ti nem ismertek. 27Ő az, aki utánam jön, akinek a saruszíját megoldani sem vagyok méltó.” 28Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.