Jn 4,43-54

43Két nap múlva eltávozott onnan Galileába. 44Jézus ugyan saját maga tanúsította, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában, 45mégis, amikor Galileába érkezett, befogadták őt a galileaiak, mivel látták mindazt, amit Jeruzsálemben művelt az ünnepen, mert ők is fölmentek az ünnepre.

46Ismét elment tehát a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta. Volt egy királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt Kafarnaumban. 47Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte őt, hogy jöjjön és gyógyítsa meg a fiát, mert az már a halálán volt. 48Erre Jézus azt mondta neki: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek!” 49A királyi tisztviselő erre azt felelte: „Uram, gyere el, amíg meg nem hal a gyermekem!” 50Jézus azt mondta neki: „Menj, a fiad él!” Hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment. 51Amint hazafelé tartott, már eléje jöttek a szolgái, és jelentették, hogy a fia él. 52Megtudakolta tőlük, hogy melyik órában lett jobban. Azt felelték neki: „Tegnap a hetedik órában hagyta el őt a láz.” 53Így megértette az apa, hogy ez éppen abban az órában történt, amikor Jézus azt mondta neki: „A fiad él.” És hitt ő és egész háza népe. 54Ez már a második csodajel volt, amelyet Jézus művelt, amikor Júdeából Galileába ment.