Lk 1,39-56

³⁹Azokban a napokban Mária útra kelt, és sietve elment a hegyek közé, Júda egyik városába. ⁴⁰Bement Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. ⁴¹És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel. ⁴²Hangosan felkiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! ⁴³De hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám? ⁴⁴Mert íme, amint meghallottam köszöntésed hangját, felujjongott méhemben a magzat. ⁴⁵Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik, amit az Úr mondott neked.”

⁴⁶Mária erre így szólt:
„Magasztalja az én lelkem az Urat,

⁴⁷és ujjong a szívem üdvözítő Istenemben,
⁴⁸mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát.
Íme, mostantól fogva boldognak hirdet engem minden nemzedék,
⁴⁹mert nagyot tett velem a Hatalmas,
és szent az ő neve.
⁵⁰Irgalma nemzedékről nemzedékre
azokon, akik félik őt.
⁵¹Hatalmas dolgot művelt karjával,
a szívükben kevélykedőket széjjel szórta.
⁵²Hatalmasokat letaszított a trónról,
és alázatosakat felmagasztalt.
⁵³Éhezőket betöltött jókkal,
és gazdagokat küldött el üres kézzel.
⁵⁴Felkarolta szolgáját, Izraelt,
megemlékezve irgalmáról,
⁵⁵amint atyáinknak egykor megmondta,
Ábrahámnak és utódainak mindörökké.”

⁵⁶És Mária nála maradt mintegy három hónapig, azután visszatért házába.

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”