Lk 2,22-40

²²Amikor elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, ²³amint az Úr törvényében írva van: „Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve”. ²⁴Áldozatot is mutattak be, amint az Úr törvénye mondja: „Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát.”

²⁵Élt Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfi, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. ²⁶A Szentlélek kijelentette neki, hogy nem lát halált, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét.^{, 27}Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, ²⁸karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt:

²⁹„Most elbocsáthatod, szolgádat Uram,
a te igéd szerint békességben,
³⁰mert meglátták szemeim a te üdvösségedet,
³¹melyet elkészítettél minden nép színe előtt,
³²mint világosságot, kinyilatkoztatásul a nemzeteknek
és dicsőségül Izraelnek, a te népednek.”

³³Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak. ³⁴Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: „Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak ³⁵– és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai.”

³⁶Volt egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előre haladt már napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után; ³⁷nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal. ³⁸Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte Istent, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.

³⁹Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, a városukba, Názáretbe. ⁴⁰A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta.

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”