Lk 24,35-48

35Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor.

36Amíg ezekről beszéltek, egyszer csak maga Jézus állt közöttük, és azt mondta nekik: „Békesség nektek!” 37Megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy szellemet látnak. 38De ő megkérdezte tőlük: „Miért rémültetek meg, és miért támad kétely szívetekben? 39Nézzétek meg a kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és lássátok, mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.” 40Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és a lábát. 41Mivel örömükben még mindig nem hittek, és csak csodálkoztak, azt mondta nekik: „Van itt valami ennivalótok?” 42Erre adtak neki egy darab sült halat. 43Elvette, és a szemük láttára evett belőle.

44Azután így szólt hozzájuk: „Ezeket az igéket mondtam nektek, amikor még veletek voltam: hogy be kell teljesedni mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban megírtak.” 45Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat. 46Azt mondta nekik: „Meg van írva, hogy a Messiás szenvedni fog, és harmadnapon fel fog támadni a halálból. 47A nevében megtérést fognak hirdetni a bűnök bocsánatára, Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. 48Ti tanúi vagytok ezeknek.


Elmélkedés on Lk 24,35-48

Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2026-04-09 Napi ima

A „megrémültek és féltek” kifejezés leírja, milyen lelkiállapotban lehettek az apostolok közvetlenül a feltámadás után. A kis csoport tagjai távolról sem voltak bátrak és magabiztosak, nem könnyen fogadták be az élet teljességét, melyet Te, Urunk, az emberiségnek szántál. Segíts, hogy dobjuk le életünk bilincseit, és ragadjuk meg a lehetőségeket, amiket elénk hozol.