Lk1,5-25

⁵Heródesnek, Júdea királyának napjaiban élt egy Zakariás nevű pap, Ábia papi osztályából. Felesége Áron leányai közül volt, és Erzsébetnek hívták. ⁶Mindketten igazak voltak Isten előtt, feddhetetlenül éltek az Úrnak minden parancsa és rendelése szerint. ⁷De nem volt gyermekük, minthogy Erzsébet magtalan volt, és már mindketten előhaladott korban voltak.

⁸Történt pedig, hogy amikor osztályának rendjében papi szolgálatot teljesített az Isten előtt, ⁹és a papi szolgálat rendje szerint sorsvetés útján rá került a sor, hogy a tömjénáldozatot bemutassa, bement az Úr templomába. ¹⁰A tömjénáldozat órájában az egész népsokaság kint imádkozott. ¹¹Akkor megjelent neki az Úr angyala, és megállt az illatáldozati oltár jobb oldalán.
¹²Ennek láttára Zakariás zavarba jött, és félelem szállta meg.
¹³Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Zakariás, mert könyörgésed meghallgatást nyert. Feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak fogod őt nevezni. ¹⁴Örömöd és vigasságod lesz ő, és sokan örülnek majd születésén. ¹⁵Mert nagy lesz az Úr előtt; bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől fogva betelik Szentlélekkel. ¹⁶Izrael fiai közül sokakat térít majd Urukhoz, Istenükhöz. ¹⁷Illés szellemével és erejével jár majd előtte, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítsa, a megátalkodottakat pedig az igazak okosságára, és így alkalmas népet készítsen az Úrnak.” ¹⁸Ekkor Zakariás megkérdezte: „Hogyan győződjem meg erről? Hiszen én öreg vagyok, és a feleségem is előrehaladott már napjaiban.” ¹⁹Az angyal ezt felelte neki: „Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok, és azért küldtek, hogy szóljak hozzád, és ezt az örömhírt meghozzam neked. ²⁰De íme, megnémulsz, és nem tudsz beszélni addig a napig, amikor ezek megtörténnek, mivel nem hittél szavaimnak, amelyek a maguk idejében beteljesednek.”

²¹Ezalatt a nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy késik a templomban. ²²Amikor pedig kijött, nem tudott szólni hozzájuk, és megértették, hogy látomást látott a templomban; ő pedig intett nekik és néma maradt. ²³Amikor azután elteltek szolgálatának napjai, visszament a házába.

²⁴E napok után Erzsébet, a felesége méhében fogant, s elrejtőzött öt hónapig,
mondván: ²⁵„Így cselekedett velem az Úr ezekben a napokban, amikor rám tekintett, hogy elvegye gyalázatomat az emberek előtt.”

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”