Mk 10,17-30

17Amikor kiment az útra, odafutott hozzá valaki, térdre esett előtte és megkérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” 18Jézus erre azt mondta neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten. 19Ismered a parancsokat: Ne ölj, ne törj házasságot, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, ne csalj, tiszteld apádat és anyádat!” (Kiv 20,12-16; MTörv 5,16-20}. 20Az illető azt felelte neki: „Mester! Ezeket mind megtartottam ifjúságom óta.” 21Akkor Jézus rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: „Egynek vagy még híjával: menj, add el, amid van, s add a szegényeknek, akkor kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, kövess engem!” 22Erre a szóra az elkomorult és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.

23Jézus pedig körültekintett és azt mondta tanítványainak: „Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akiknek vagyonuk van!” 24A tanítványok csodálkoztak szavain. Jézus pedig újra megszólalt, és ezt mondta nekik: „Gyermekeim! Bizony, nagyon nehéz az Isten országába bejutni! 25Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni az Isten országába.” 26Azok erre még jobban csodálkoztak, és egymást kérdezgették: „Akkor hát ki üdvözülhet?” 27Jézus azonban rájuk tekintett és így szólt: „Embereknek lehetetlen ez, de Istennek nem; mert Istennek minden lehetséges.”« (Ter 18,14; Jób 42,2).

28Ekkor megszólalt Péter: „Íme, mi elhagytunk mindent és követtünk téged!” 29Jézus azt felelte: „Bizony, mondom nektek: mindenki, aki elhagyta házát vagy testvéreit, nővéreit vagy apját, anyját, a gyermekeit, vagy földjeit értem és az evangéliumért,, 30százannyit kap már most, ebben a világban: házakat, testvéreket, nővéreket, anyákat, gyermekeket és földeket, bár üldözések között; az eljövendő világban pedig az örök életet.