Mk 10,32-45

³²Mikor úton voltak, hogy fölmenjenek Jeruzsálembe, Jézus előttük haladt. Az emberek megcsodálták, tanítványai pedig aggódva követték. Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és elkezdett nekik beszélni mindarról, ami rá vár: ³³„Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát át fogják adni a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak. ³⁴Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik; de harmadnapra föltámad.”

³⁵Ekkor eléje járultak Zebedeus fiai, Jakab és János, és így szóltak: „Mester! Azt szeretnénk, hogy amit kérünk, tedd meg nekünk.” ³⁶Ő megkérdezte tőlük: „Mit akartok, hogy megtegyek nektek?” ³⁷Azt felelték: „Tedd meg nekünk, hogy egyikünk a jobbodon, másikunk pedig a bal oldaladon ülhessen a te dicsőségedben.” ³⁸Jézus erre azt mondta nekik: „Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni a kelyhet, amelyet én kiiszom? Vagy meg tudtok-e keresztelkedni a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?” ³⁹Ők azt felelték neki: „Meg tudunk.” Ekkor Jézus azt mondta nekik: „A kehelyből, amelyből én iszom, inni fogtok ugyan, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, ti is meg fogtok keresztelkedni. ⁴⁰De azt megadni, hogy a jobbomon vagy a balomon ki üljön, az nem az én dolgom. Az azoké lesz, akiknek készült.”

⁴¹Amikor a tíz meghallotta ezt, haragudni kezdtek Jakabra és Jánosra. ⁴²Jézus azonban magához hívta őket, és azt mondta nekik: „Tudjátok, hogy akiket a nemzetek fejedelmeknek tekintenek, azok uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak felettük. ⁴³Köztetek azonban ez nem így van, hanem aki nagy akar lenni, az legyen a szolgátok; ⁴⁴aki pedig első akar lenni köztetek, az legyen a szolgája mindenkinek. ⁴⁵Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”