Mk 6,45-52

45Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget. 46Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni.

47Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon. 48Látta őket küszködni az evezéssel – mert ellenszelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni. 49Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak, 50mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: „Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!” 51Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban. 52Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt.