Mk 6,45-52

^{45Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget. 46Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni.}

^{47Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon. 48Látta őket küszködni az evezéssel – mert ellenkező szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni. 49Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak, 50mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: »Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!« 51Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban. 52Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt.}

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”