Mk 8,22-26
22Azután Betszaidába érkeztek. Egy vakot vezettek hozzá, és kérték őt, hogy érintse meg. 23Ő kézen fogta a vakot, kivezette a helységből, és a szemére köpve rátette a kezeit, aztán megkérdezte tőle, hogy lát-e valamit. 24Az föltekintett és azt mondta: „Látom az embereket, mintha a fák járkálnának.” 25Azután ismét a szemére tette a kezét, mire az látni kezdett, meggyógyult, és tisztán látott mindent. 26S ő ezzel küldte őt haza: „A faluba ne menj be!” ,
“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”
Elmélkedés on Mk 8,22-26
Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2025-02-19 Napi ima
Különleges bensőséges kapcsolat jön létre ebben a csodában Isten megtestesült Fia és egy vak ember között, amikor Jézus a nyálával, mint balzsammal megkeni a vak szemét, és az visszanyeri látását. „Mert szelíd vagyok és alázatos szívű.” Istenhez emberségünkön át jutunk el.
„A faluba ne menj be!” Megtérésünk után, ami azt jelenti, hogy új szemmel nézzük a világot, ne térjünk vissza korábbi életmódunkhoz.