Mk 9,30-37
30Ezután eltávoztak onnan és átmentek Galileán; ő azonban nem akarta, hogy valaki megtudja ezt. 31Oktatta ugyanis tanítványait, és elmondta nekik, hogy az Emberfiát az emberek kezébe adják, megölik őt, de miután megölték, harmadnapra feltámad. 32Azok nem értették ezt a beszédet, de nem merték megkérdezni őt.
33Megérkeztek Kafarnaumba. Amikor már a házban volt, megkérdezte őket: „Miről beszélgettetek az úton?” 34Azok csak hallgattak, mert az úton arról tanakodtak, hogy ki a legnagyobb közülük. 35Ekkor leült, odahívta a tizenkettőt, és azt mondta nekik: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki közül az utolsó, és mindenkinek a szolgája.” 36Majd odahívott egy gyermeket, közéjük állította, magához ölelte, és azt mondta nekik: 37„Aki egy ilyen gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be; és aki engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki engem küldött.”
“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”
Elmélkedés on Mk 9,30-37
Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2025-02-25 Napi ima
Jézus épp elmondta tanítványainak, hogy védtelen lesz ellenségeivel szemben, és azok meg fogják ölni, de ez elment a fülük mellett. Nekik az emberi hatalom és nagyság számított. Ezért Jézus közéjük állít egy kisgyermeket, s arra tanítja őket, hogy azokkal törődjenek, akik gyengék, akiknek élete másoktól függ. Az Emberfia nem azért jött, hogy őt szolgálják, hanem hogy ő szolgáljon, és odaadja életét mások szolgálatában.
Az egyik nagy lecke, amit meg kell tanulnunk keresztény utunkon, az alázat leckéje. Avilai Szent Teréz írta, hogy „az igazság az alázat”. Mindnyájunknak növekednünk kell kicsinységünk és Istentől való teljes függésünk igazságának tudatosításában.