Mt 12,1-8
1Abban az időben Jézus szombaton vetések között ment át. Mivel tanítványai megéheztek, elkezdték a kalászokat tépdesni és enni. 2A farizeusok meglátták ezt és azt mondták neki: „Íme, tanítványaid azt teszik, amit szombaton nem szabad tenni.” 3Ő azt felelte nekik: „Nem olvastátok, mit cselekedett Dávid, amikor megéhezett ő és akik vele voltak? (1Sám 21,2-7). 4Hogyan ment be az Isten házába és megette a kitett kenyereket, amelyeket nem volt szabad megennie, sem a vele levőknek, csak egyedül a papoknak? 5Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy szombaton a papok a templomban megszegik a szombatot és mégis vétlenek? 6Mondom nektek: a templomnál is nagyobb van itt. 7Ha megértettétek volna, mi jelent ez: »Irgalmat akarok és nem áldozatot« (Oz 6,6), nem ítéltétek volna el a vétleneket. 8Mert az Emberfia ura a szombatnak.”
“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”
Elmélkedés on Mt 12,1-8
Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2025-07-18 Napi ima
A templom nem nagyobb annál, Aki ott jelen van, és akinek díszesen felépítették. A szombat nem nagyobb annál, akinek imádására szentelik. A törvények szerepe az, hogy segítsenek közelebb jutni Istenhez. Nem szabad öncélúvá válniuk, nem válhatnak akadállyá Isten felé vezető utunkon. Jézus másutt Izajást idézte: „Ez a nép ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem” (Iz 29,13; Mt 15,8). Vajon mi is végtelenségig mormoljuk az imaszövegeket anélkül, hogy szívünkkel kapcsolódnánk Hozzá, aki ott van velünk imádkozás közben?