Mt 28,8-15

8Rögtön el is mentek a sírtól. Nagy félelemmel és örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak. 9Ekkor íme, Jézus jött velük szemben és így szólt: „Üdv nektek!” Ők pedig odamentek hozzá, átkarolták a lábát és leborultak előtte. 10Akkor Jézus azt mondta nekik: „Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül a testvéreimnek, hogy menjenek el Galileába. Ott majd meglátnak engem.”

11Amikor elmentek, az őrségből néhányan a városba mentek és hírül vittek a főpapoknak mindent, ami történt. 12Erre azok összegyűltek a vénekkel, tanácsot tartottak, majd sok pénzt adtak a katonáknak, 13és azt mondták nekik: „Mondjátok azt: »A tanítványai éjjel eljöttek és ellopták őt, amíg mi aludtunk.« 14Ha a helytartó meghallja ezt, mi majd meggyőzzük őt, és kimentünk titeket.” 15Azok átvették a pénzt és úgy tettek, ahogy kioktatták őket. Ez a szóbeszéd elterjedt a zsidók között, mind a mai napig.


Elmélkedés on Mt 28,8-15

Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2026-04-06 Napi ima

Jeruzsálem környékén hamar elterjed a hír, hogy valami rendkívüli történt Jézussal. Az olvasmány első fele élénk képet fest erről. Maradhatunk azokkal, akik ünneplik a hírt, vagy megdöbbenhetünk a másik tábor ellentétes reakcióján, és elgondolkodhatunk azon, hogyan juthat a két tábor, ugyanazon hír hallatán, ennyire eltérő következtetésre.