Mt 9,27-31
27Amikor Jézus továbbment onnan, két vak követte őt és így kiáltozott: „Könyörülj rajtunk, Dávid Fia!” 28Amint hazaérkezett, odamentek hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: „Hiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?” Azok ezt válaszolták neki: „Igen, Uram!” 29Erre ő megérintette a szemüket és így szólt: „Legyen nektek hitetek szerint.” 30Ekkor megnyílt a szemük. Jézus pedig komolyan rájuk parancsolt: „Vigyázzatok, senki meg ne tudja!” 31De ők, mihelyt kimentek, szétvitték a hírét azon az egész vidéken.
“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”
Elmélkedés on Mt 9,27-31
Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2025-12-05 Napi ima
Két vak férfi követte Jézust, és kiáltozásukkal egyértelművé tették, miért követik – pedig világtalanként biztos nem volt egyszerű a nyomában járni. Mi sem láthatjuk Jézust testi szemünkkel, mégis követjük őt. A férfiak nyilvánvalóan hitték, hogy Jézus jóságosan segíteni fog rajtuk, de ő kéri, hogy szavukkal is igazolják hitüket, bizalmukat.
Amikor mi kérünk valamit Istentől, vajon a mi hitünk is nyilvánvaló?