“Az Úr Lelke nyugszik rajta” Iz 11,1-10

A dolgok nem mindig alakulnak úgy, ahogy előre elképzeltük. Ha keresztények vagyunk, akkor ezt Isten gondviseléseként értelmezzük, és igyekszünk követni, amit Krisztus útmutatásának hiszünk. Ehhez hozzátenném még meggyőződésemet, hogy ha olyan lépéseket teszünk, melyekről később kiderül, hogy tévesek voltak, Urunk elhív onnan, és új helyre vezet. Olyan nagy az Ő szeretete irántunk, hogy bármi történjék is, ez a szeretet nem rendül meg. Krisztussal való életünk valamiképpen mindig igazolja ezt. Gondolhatunk rá úgy is, mint egy navigációs műhold újrakalibrálására, de inkább hasonlít egy velünk sétáló barátra, aki néha gyengéden irányít, máskor meg élesen ránk kiált, hogy vegyük észre, rossz irányba tartunk.

Forrás: Journeying to the Light: Daily Readings through Advent and Christmas by John Mann (p.9)