Mindenekelőtt
Hogy közelebb kerüljünk az élet megértéséhez, képzeljük el kirakósként. Minden egyes darabkának rendkívül fontos szerepe van. Nem helyettesíthető. Az életben nincs kettős szereposztás, senki sem állhat be helyettem. Azzal veszünk részt Isten teremtő munkájában, ha önmagunkat adjuk, és így segítjük a puzzle kirakását – azzal az egyedi hozzájárulásunkkal, amelyet Isten elvár tőlünk. Csak akkor jön létre az Új Jeruzsálem, a teremtés új rendje, amikor az összes darabka a helyére kerül. Isten országa közöttünk van, de még nem teljesedett ki. Isten szemében mi nem passzív befogadók vagyunk. Szüksége van mindegyikünkre, hogy eljátsszuk a nekünk kiosztott szerepet azáltal, hogy önmagunk vagyunk, hogy hűek vagyunk igazi énünkhöz. Ezért annyira fontos, hogy kapcsolatba kerüljünk azzal, ami valóban megmozgat minket.
Forrás: Pathways to a Decision with Ignatius of Loyola by Jim Maher SJ (p.24)
Bővebben
A galaxisok, a szentjánosbogarak és a kegyelem Istene
A világegyetem kibogozhatatlan szövevényének része vagyunk, elmerülve annak mélységes misztériumában. A kozmikus tánc már elkezdődött, mindig is folyamatban volt. Mindegyikünk szerepet kapott benne. Jézus és Atyja az egész teremtés javán munkálkodik folyamatosan (Jn 4,34), és ráhangolódva jelzéseikre mi is részt vehetünk ebben. Thomas Merton mondja, hogy minden perc és minden esemény a lelki életerő magvait ülteti el az ember szívében. Így működik az isteni a Földön: ez kegyelem, és a kegyelem ott van mindenütt. Minden meg van szentelve, mi magunk is. Nem szabad megszentségtelenítenünk Közös Otthonunkat. Beletartozunk a nagyszerű Teremtéstörténetbe, egy hatalmas egészbe, mely végtelenül nagyobb nálunk. Most is érvényes a meghívás, hogy osszuk meg “Isten gyermekeinek szabadságát” (Róm 8,21) az egész teremtett világgal.
Öltsük hát magunkra táncruhánkat, és tanuljuk meg a kozmikus tánc lépéseit!
Forrás: Creation Walk: The Amazing Story of a Small Blue Planet by Brian Grogan SJ (pp. 90-91)
Bővebben
Megtalálni Istent a mindennapokban
Nincs megnyugtatóbb gondolat annál, hogy Isten mindig velünk van, életünk nehéz, zűrzavaros perceiben is. Ez a minket megteremtő, szerető Isten lehetővé teszi, hogy ráhangolódjunk benső életünkre, és így kapcsolódjunk Hozzá. Benső életünk érzésekből és érzelmekből áll, ez alkotja a nyersanyagot, amit Isten meg tud mozgatni bennünk. Elmélkedéssel, szemlélődéssel megtanulhatjuk, hogyan foghatjuk fel Isten akaratát, és hogyan tudunk együttműködni Vele. Hogy Istent megtaláljuk, gyakran arra van szükség, hogy elengedjük ragaszkodásainkat, és azt az érzést, hogy mi irányítjuk életünket. A másik igazán jó hír, hogy Isten mindig ad új esélyt, új lehetőséget. Ahogy Szent Pál mondja: “Semmi sem választhat el minket Isten szeretetétől”. Mindig van út hazafelé. Ne várjunk nagy csodákat, rendkívüli pillanatokat. Minden nap felfedezhetjük Istent konkrét életeseményekben és miközben tapasztalatainkról imádkozunk, elmélkedünk.
Forrás: Discover God Daily: Seven life-changing moments from the journey of St Ignatius by Brendan McManus SJ and Jim Deeds (pp.95-96)
Bővebben
A puszta megtapasztalása
Sokszor az a fontos, hogy képesek legyünk elengedni képzeletbeli céljainkat és elvárásainkat, és inkább engedelmeskedjünk a valóságnak, amiben vagyunk. Rugalmasnak, kreatívnak lenni és az adott körülmények között jó döntéseket hozni nehezebb, mint gondolnánk, mert fogva tartanak terveink, ideáljaink, előre kigondolt céljaink. Az ignáci szabadság ezeknek a csalóka kötöttségeknek az elengedése, hogy jó döntéseket tudjunk hozni. A megfontoltság többet ér a hősiességnél, vagy ignáciasan szólva, a jó döntések megkülönböztetése nem más, mint a valóság előtti alázat.
Forrás: Brothers in Arms by Brendan McManus SJ (pp: 57-58)
Bővebben
Megtalálni Istent a mindennapokban
Felfedezni Istent életünk kusza darabkáiban, részleteiben óriási kihívás. Sokan inkább a biztonságos, boldogító és „szent” élményekbe menekülnének, távol a minket körülvevő mindennapos zűrzavartól. A kihívás továbbra is abban rejlik, hogy elhiggyük: Isten velünk van, és bár nem ő okozza az élet káoszát és kiszámíthatatlanságát, hathatósan munkálkodik, hogy formáljon és alakítson minket ezeken a tapasztalatokon keresztül. Gondoljunk a fazekas és az agyag példájára (Jeremiás 18,1-4), ahol a széttörés és az újraalkotás Isten szerető gondoskodásának természetét tárja fel, és ahol a tökéletesség és a „mindent elsőre jól csinálni” illúziója nem működik.
Forrás: Discover God Daily: Seven life-changing moments from the journey of St Ignatius by Brendan McManus SJ and Jim Deeds
(p.8)
Bővebben
Éljen a közömbösség
Életminőséged javítása érdekében érdemes megvizsgálnod, hogyan állsz a belső szabadsággal, mi életed valódi célja. Fontos, hogy ezt szelíden és alázatosan tedd. Szinte biztos, hogy önmagunkhoz való ragaszkodásunk valamilyen formában gátolja benső énünk szabadságát. Fiatal jezsuita koromban egy idősebb testvér beszélt nekem a fehér nyusziról. Egy kisfiú megmutatja a játékos szekrényét legjobb barátjának, és így szól hozzá: “Szeretlek, és bármit választhatsz magadnak ajándékba. Csak… a fehér nyuszimat nem veheted el, mert az tényleg csak az enyém.”
Mindegyikünknek vannak fehér nyuszijai, nagy vagy kis dolgok, akár csak egy testtartás, hangerő stb., amikhez ragaszkodunk, és amikre nem is mindig vagyunk büszkék. Ilyen az emberi természet. Komoly eredmény, ha eljutsz oda, hogy önmagad előtt elismered ezek létét. Az évek múlásával talán sikerül búcsút venned egy-egy fehér nyuszitól, de nagy valószínűséggel valami más fogja átvenni a helyét.
Forrás: Living with Ignatius: On the Compass of Joy by Nikolaas Sintobin SJ (pp.36-37)
Bővebben
A megkülönböztetés
A megkülönböztetés nem más, mint hogy az ember megpróbál jó döntést hozni egy adott helyzetben. A döntéshozatal első szintje a döntés mellett és ellen szóló érvek átgondolása. Az egyes helyzetek összetettek és gyakran változékonyak, sok tényezőt kell figyelembe venni. Mérlegelnünk kell, tágítani látókörünket, meg kell próbálnunk különböző szempontok szerint áttekinteni a döntést és esetleges következményeit. A folyamat időigényes, és nem lehet siettetni.
Forrás: Brothers in Arms by Brendan McManus SJ (p.8)
Bővebben
Azért vagyunk itt, hogy szeressük és szolgáljuk Istent
Az egzámen eszköz, mely segítséget nyújt ahhoz, hogy megtaláljuk Istent az életünkben, felismerjük feladatainkat, elmélkedjünk tetteinken, motivációinkon, és jó döntéseket hozzunk.
Dióhéjban erről szól az ignáci lelkiség. Ignác összekapcsolta a kontemplációt a tevékenységgel, de e partnerségben a tetteké a vezető szerep. Az ignáci felfogás szerint azáltal szeretjük és szolgáljuk Istent, hogy bekapcsolódunk Krisztus világmegváltó és gyógyító munkájába. Az egzámen után cselekvés következik: még hűségesebben engedelmeskedünk Istennek, felismerjük szerepünket Krisztus küldetésében, és jó döntéseket hozunk ennek teljesítéséhez.
Forrás: A Simple Life-Changing Prayer by Jim Manney (p. 76)
Bővebben
Nagyszerű dolog fiatalnak lenni
“Kísérni a fiatalokat egy reményteljes jövő megteremtésének útján” – ez a harmadik jezsuita preferencia. … Kihívás elé állíthat a fiatalok kísérése a reményteljes jövő megteremtésében. A pozitív példamutatáson kívül mit lehet tenni a fiatalok reményteljes jövőjének előmozdítása érdekében? A legkézenfekvőbb válasz, hogy támogatni kell őket abban, hogy a lehető legjobb oktatásban és nevelésben részesüljenek, amely az emberi személy minden – intellektuális, szociális, pszichológiai, fizikai, lelki és vallási – aspektusát érinti. Döntő fontosságú lehet az is, ha felelevenítjük a közösség történetének pozitív eseményeit, mert az újbóli elmesélés emlékeztet arra, hogy mire vagyunk képesek, és hogyan érhetjük el azt, amit szeretnénk. Megerősíti identitásunk kapcsolati oldalát is, mert felhívja a figyelmet arra, hogy minden egyes ember része egy nagyobb történetnek.
Forrás: Reimagining Religion : A Jesuit Vision by Jim Maher SJ
Bővebben
Életre szóló ima
Imaéletünk első és legfontosabb eleme a hálaadás, ahogy visszatekintünk olyan múltbeli eseményekre, amelyek jóérzéssel töltöttek el. Mi okozott neked az elmúlt időszakban örömöt, felszabadulást, erőt, bátorságot, nyugalmat stb.? Szánj rá időt, hogy az a tekintet, szó, kép, zene, gesztus, gondolat stb. térjen vissza lelki szemeid elé vagy a füledbe, ízlelgesd a szívedben… Ez a vigasztalás, tűnjön bármilyen kicsinek vagy jelentéktelennek, elmond valamit arról, hol és hogyan tapasztaltad meg Isten jelenlétét. Ezek az apró részletek fontosabbak a látványos eseményeknél. Utóbbiak ugyanis ritkák, és talán nincsenek is. Ugyanakkor életünk tele van “banális” történésekkel. Ha felismered Isten jelenétét ezekben, aranyúton jársz, mely naponta és folyamatosan feltárul előtted.
Forrás: Living with Ignatius: On the Compass of Joy by Nikolaas Sintobin SJ (p.49)
Bővebben