Lk 2,41-52

⁴¹A szülei pedig minden évben felmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. ⁴²Mikor azután tizenkét esztendős lett, mindnyájan fölmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint. ⁴³Amikor elteltek az ünnepnapok és már visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben, ám a szülei nem vették észre.  ⁴⁴Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van, és megtettek egynapi utat. Akkor aztán keresni kezdték őt a rokonok és az ismerősök között. ⁴⁵Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megkeressék. ⁴⁶Három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket. ⁴⁷Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein. ⁴⁸Amikor meglátták őt, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: „Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.” ⁴⁹Ő pedig ezt felelte nekik: „Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?”^{, 50}De ők nem értették meg, amit nekik mondott. ⁵¹Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat.

⁵²Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt.

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”