Lk 6,39-45
39Hasonlatot is mondott nekik: „Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe? 40Nem nagyobb a tanítvány a mesterénél; valaki akkor tökéletes, ha olyan, mint a mestere. 41Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? 42Hogyan mondhatod testvérednek: »Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát«, a te szemedben pedig nem látod a gerendát? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, és majd látni fogsz, hogy kivehesd a szálkát testvéred szeméből!
43Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem; és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt terem. 44Mert minden fát gyümölcséről ismerünk meg. Tövisbokorról nem szednek fügét, sem a csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt. 45A jó ember jót hoz elő szívének jó kincséből, és a gonosz ember a gonoszból gonoszat hoz elő; mert a szív bőségéből szól a száj.
“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”
Elmélkedés on Lk 6,39-45
Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2025-03-02 Napi ima
Amikor keresztényként azt mondjuk, hogy imádkozunk, ez azt jelenti, hogy próbálunk imádkozni. Felfogásunk és Jézus-követésünk korlátozott. Ezért senkit se ítéljünk el a vaksága miatt, hiszen mi magunk is alig látunk. Saját hibáink javítgatása bőven ad feladatot egy egész életre. Segíts, Urunk, hogy tisztán lássunk, és azután lehessünk világosság mások számára is.
A szeretet inkább cselekedetekben nyilvánul meg, mint szavakban. Jótetteink beszéljenek önmagukért.