Mt 16,13-23
13Amikor Jézus Fülöp Cézáreájának vidékére ment, megkérdezte tanítványait: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” 14Ők ezt felelték: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások meg Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.” 15Erre megkérdezte őket: „És ti kinek tartotok engem?” 16Simon Péter válaszolt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” 17Jézus azt felelte neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia! Mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én Atyám, aki a mennyekben van. 18Én pedig mondom neked: te Péter vagy, és én majd erre a kősziklára építem egyházamat, és az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. 19Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyben is.” 20Ezután megparancsolta a tanítványoknak, hogy senkinek se mondják el, hogy ő a Krisztus.,
21Ettől az időtől kezdte Jézus jelezni a tanítványainak, hogy Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, meg kell, hogy öljék, és harmadnapra föl kell támadnia. 22Péter erre félrehívta őt, és kezdte lebeszélni: „Távol legyen tőled, Uram! Ez nem történhet meg veled.” 23Ő azonban megfordult, és azt mondta Péternek: „Menj vissza mögém, Sátán! Botrány vagy nekem, mert nem Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével!”
“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”
Elmélkedés on Mt 16,13-23
Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2025-08-07 Napi ima
Mikor Jézus saját szenvedéséről és haláláról kezd beszélni tanítványainak, Péter elszörnyed. A zsidók úgy értelmezték, hogy az ilyen vég azt mutatja, hogy Isten elfordult az illetőtől. Ezzel minden összeomlana, amit Jézus felépített. Péter emberi szemmel lát. Újra meg újra emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy Isten útjai nem a mi útjaink. Imádkozunk, hogy bízni tudjunk Isten útjaiban.