Mt 28,1-10

1A szombat elmúltával, a hét első napján virradatkor Mária Magdolna és a másik Mária elment megnézni a sírt. 2És íme, nagy földrengés támadt: az Úr angyala leszállt az égből, odament, elhengerítette a követ és ráült. 3Olyan volt a megjelenése, mint a villám, és a ruhája fehér volt, mint a hó. 4Az őrök a tőle való félelmükben megremegtek és halálra váltak. 5Az angyal megszólalt és azt mondta az asszonyoknak: „Ne féljetek! Hiszen tudom, hogy Jézust, a megfeszítettet keresitek. 6Nincs itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg a helyet, ahol feküdt. 7Menjetek gyorsan, mondjátok meg tanítványainak: »Föltámadt a halálból, és előttetek megy Galileába. Ott majd meglátjátok őt! Íme, megmondtam nektek!« 8Rögtön el is mentek a sírtól. Nagy félelemmel és örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak.9Ekkor íme, Jézus jött velük szembe és így szólt: „Üdv nektek!” Ők pedig odamentek hozzá, átkarolták a lábát és leborultak előtte. 10Akkor Jézus azt mondta nekik: „Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek el Galileába. Ott majd meglátnak engem.”


Elmélkedés on Mt 28,1-10

Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2026-04-04 Napi ima

Feltűnhet, hogy Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának elbeszélésében a per, a keresztre feszítés és a halál leírásában a férfiak viszik a főszerepet, míg közvetlenül a feltámadás után az asszonyok jelennek meg a történetben. A férfiak nem fényes páncélt viselő lovagokként mutatkoznak. Amikor baj történt, ők általában elszaladtak, az asszonyok viszont a szívükre hallgattak. Ők bizonyultak alkalmasnak arra, hogy elvigyék az élet hírét a körülöttük élőknek.