Lk 12,13-21
13Valaki megszólította a tömegből: „Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” 14Ő azt felelte neki: „Ember, ki tett engem bíróvá vagy végrehajtóvá közöttetek?” 15Aztán így szólt hozzájuk: „Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” 16Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag ember földje bőséges termést hozott. 17Akkor így gondolkozott magában: »Mit tegyek? Nincs hová gyűjtsem a termésemet.« 18Majd azt mondta: »Ezt fogom tenni: Lebontom magtáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm minden termésemet és vagyonomat. 19Azután azt mondom lelkemnek: Ember, van sok javad, sok esztendőre eltéve. Pihenj, egyél és igyál, élvezd az életet!« 20Isten azonban így szólt hozzá: »Ostoba! Még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél?« 21Így jár az, aki kincset gyűjt magának, és nem Istenben gazdagodik.”
“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”
Elmélkedés on Lk 12,13-21
Gondolatok a mai evangéliumhoz - 2026-10-19 Napi ima
Arra tanít ez a szakasz, hogy Istent ne zaklassuk olyasmivel, amit mi is meg tudunk csinálni, el tudunk intézni. Jézus nem azért jött, hogy ítélő bíró legyen családi perpatvarokban. Figyelmeztet, hogy ne legyünk kapzsiak, ne halmozzunk fel földi javakat.
A gazdag embernek, akinek bő termése lett, tele voltak a raktárai, de a lelki élete szegényes volt. Istenben gazdagodunk, ha képesek vagyunk felfogni Isten áldásait, és hálásak vagyunk értük.