Lk 5,1-11

¹Történt pedig, amikor Jézus a Genezáreti-tó mellett állt, hogy a tömeg özönlött hozzá Isten igéjét hallgatni. ²Látott a tó mellett két hajót állni; a halászok kiszálltak belőlük, és mosták a hálóikat. ³Akkor beszállt az egyik hajóba, amely Simoné volt, és megkérte őt, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól. Ott leült, és a hajóból tanította a tömeget. ⁴Amikor befejezte beszédét, ezt mondta Simonnak: „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat a halfogáshoz!” ⁵Simon ezt felelte neki: „Mester! Egész éjszaka fáradoztunk, és semmit sem fogtunk. A te szavadra azonban kivetem a hálót.” ⁶És miután ezt megtették, a halaknak olyan nagy sokaságát fogták ki, hogy szakadozott a hálójuk. ⁷Intettek tehát a társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek a segítségükre. Azok odamentek és megtöltötték mind a két hajót úgy, hogy csaknem elmerültek. ⁸Ennek láttára Simon Péter Jézus lábaihoz borult és így szólt: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!” ⁹A nagy halfogás miatt ugyanis, amelyben részük volt, félelem fogta el őt és mindazokat, akik vele voltak; ¹⁰hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait, akik Simon társai voltak. Jézus pedig így szólt Simonhoz: „Ne félj! Ezentúl már emberek halásza leszel.” ¹¹Erre kivonták a hajókat a partra, és mindenüket elhagyva követték őt.

“Copyright © 2021 National Council of Churches of Christ in the United States of America. Used by permission. All rights reserved worldwide.”

Further reflection

Jézus azért mond példabeszédeket, hogy a látásmódunkat változtassa meg. A mag termékenységét döntő módon befolyásolja a talaj minősége, amelybe kerül. Ugyanígy van Isten igéjével is, aminek hatékonyságát a hallgató személy szívének nyitottsága határoz meg. Saját ritmusunk szerint növekszünk. Isten türelemmel kivárja, hogy növekedjünk.

Istenem, olyan szívet adj nekem, mely befogadja szent igéidet. Minden nap időt fordítok arra, hogy figyeljem a mag növekedését, melyet szívembe ültettél. Változtasson mind inkább hasonlóvá Fiadhoz!